Parkokkal a szegények egészségéért
Elég egy kis zöld terület a lakóhely közelében, egy park, egy liget vagy egy kert, és jelentősen csökkenhet a szegények és a gazdagok egészségi állapota közti különbség - állítják skót kutatók. A The Lancet című angol egészségügyi szaklapban közölt tanulmányukban több százezer adatot vetettek össze, és arra jutottak, hogy jövedelmi helyzettől függetlenül javítja az egészséget, ha valaki például egy közpark közelében lakik.
Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a gazdagabbak másképp étkeznek, többet mozognak, jobb egészségügyi ellátáshoz jutnak, ezért tovább is élnek, mint a szegényebbek. Most viszont kiderült, hogy ez a különbség - legalábbis a skót kutatás szerint - már néhány közparkkal is csökkenthető.
Richard Mitchell, a Glasgow-i Egyetem munkatársa kollégáival öt körzetre osztotta Nagy-Britanniát aszerint, hogy mekkora a zöld területek aránya. Aztán áttekintették 366 ezer ember jövedelmi, egészségügyi és halálozási adatait. Arra jutottak, hogy ahol a legkisebb a mindenki által használható zöld területek aránya, ott a legnagyobb a különbség a szegények és a gazdagok adatai között. Ahol viszont sok a zöld terület, ott feleakkora az "egészségi szakadék".
A kutatók szerint a zöld területek közelsége testmozgásra csábítja az embereket, csökkenti a stresszt, és még a műtétek utáni gyorsabb gyógyulást is segíti. - Tehát több zöld terület kialakítása a városokban hatékony eszköz lehet a társadalmi és egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdésében - összegezte az eredményt Richard Mitchell.
- Nem vagyok annyira optimista, mint a skót kutatók - mondja Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főorvosa. Szerinte az életmód, a táplálkozási szokások, az iskolázottság és a jövedelem sokkal erősebben hat egy ember egészségére, mint a környezete. - Legföljebb 15 százalékig határozhatja meg a környezet az egészségi állapotot - tette hozzá.
Páldy Anna szerint ugyan fontos a zöld környezet, elsősorban a levegő minősége miatt, de önmagában nem tud változtatni egy felnőtt egészségén. Ugyanakkor hozzátette: a gyerekeknél már más a helyzet. - Kimutathatóan csökkenti a légúti betegségek kockázatát, ha egy kisgyerek ilyen környezetben él - mondja.
Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport szakértője is szkeptikus a kutatást illetően. - Nem elég, ha valaki zöld terület közelében lakik, ha az ablaka közvetlenül olyan nagy forgalmú útra néz, ahol nincs lombos fákból álló fasor, vagy ha naponta tíz órát tölt a szennyezett levegőjű városrészben a munkahelyén - mondja. Hozzáteszi: a jobb életminőséghez természetesen hozzátartozik az élő zöld környezet. Javítja a városi klímát, és közvetlenül légszenynyezésszűrő hatása is van.
Budapest e tekintetben ellentmondásos város. A '60-as-'70-es években épült lakótelepeknél ugyanis ötvenszázalékos a parkok aránya, mára öt-hat emelet magasságú fákkal, hatalmas lombfelülettel.
- Függetlenül a házak állapotától, környezeti minőség szempontjából ezek a lakótelepek, például a kelenföldi lakótelep egy része, jobbak, mint az új lakóparkok többsége - állítja Schnier Mária. Az új lakóparkokhoz ugyanis mélygarázsok tartoznak, ezek fölött pedig hiába van zöld terület, az csak alacsony növényzettel ültethető be, fákat nem lehet telepíteni. - Paradox módon az is előfordulhat, hogy jobb egészségi körülmények között lakhatnak a régi lakótelepeken élő, egyébként szegényebb emberek - tette hozzá a szakértő.
Schnier Mária szerint a fővárosban a zöld területek aránya az utóbbi négy-öt évben jelentősen csökkent, különösen az úgynevezett valódi zöld területeké, eredeti altalajjal. Ezt érzékeli a lakosság is: egy tavalyi kutatásban 75 európai nagyváros lakóit kérdezték többek között arról, hogy mennyire elégedettek a zöld területek nagyságával. Budapest a sereghajtók között, a 68. helyen végzett.
