MTV: tízmilliárdos technika húszmilliárdért
A jövő januárban átadandó új tévészékházba jelentős részben nem a régi technikát vinnék, hanem újat rendelnek. Igaz, pénz nincs rá. Mégis. A televízió kuratóriumának elnöke is elismerte: "elő kell teremteni a forrásokat" a beruházásra. A "forrás" egy halasztott konstrukciójú hitel lehet - e mellett döntöttek idén júniusban a tulajdonosok. A tervek szerint a költségeket a beruházó állja, neki törleszt majd a köztévé, 84 havi részletben.
Ezek egyelőre csak tervek. A részletek közlésétől mind a köztévé, mind a műszaki felszerelés biztosítására hivatott pályázaton egyedül talpon maradt, a Wallis-csoporthoz köthető Navigátor Zrt. elzárkózott, mondván: az ügy még nem zárult le. A pályázatot versenypárbeszédes eljárásként írták ki. Ezt akkor alkalmazzák, ha a kiíró nem tudja egyértelműen meghatározni a műszaki és pénzügyi tartalmat, hanem azt az ajánlattevőkkel folytatott egy- vagy többkörös konzultáció folytán alakítja ki.
Ezeknek a tárgyalásoknak kell a közeljövőben véget érniük, mert az MTV decemberben szeretne eredményt hirdetni. Addig csak a kérdések sorjáznak: miért éppen ezt a hitelkonstrukciót találták a legkedvezőbbnek a kurátorok? A havi törlesztőrészletekben mekkora kamatot fizet majd ki közpénzből a tévé a beruházónak? Megvan-e ez az összeg - a kuratóriumi elnökség köreiből származó hírek szerint: nincs -, és hogyan befolyásolja a forrás meglétét a tévé jövő évi büdzséje?
Vagyis egy olyan projektnek nem biztos a pénzügyi háttere, amelynek a pályáztatása tavaly december óta zajlik, és a teljesítését 2009 januárjában kellene megkezdenie a nyertesnek. Ráadásul Rudi Zoltán elnöksége idején, amikor kiírták a pályázatot, a tévé vezetése még azt is tagadta, hogy hitelt venne föl (a pályázati kiírás ugyanakkor már számolt ezzel a lehetőséggel is - a szerk.)
A köztévé lapunknak küldött hivatalos közleményéből az derül ki: várhatóan decemberben hirdetnek győztest, de ez függ attól is, milyen végső ajánlat érkezik a Navigátor Informatikai Zrt.-től. A köztévé még azt sem tudja, mi a beruházás végső ára - ez is a Navigátor "végső ajánlatától függ". Informálisan nyár eleje óta tudni lehet: a köztévé 9,5 milliárdot szánna a projektre.
A pénzügyi konstrukción túl érdekes az is, milyen technikai részletekben állapodtak meg eddig a Navigátorral. Milyen eszközöket építenek be és melyeket "húzták le" az eredeti tervekhez képest a többfordulós tárgyalások során? Csak hogy érzékeltessük a projekt méreteit: négy - egy 650 és három 300 négyzetméteres - stúdió kialakítása és felszerelése, 20-30 utómunkarendszer (vágás) kiépítése, 45 újságírói munkaállomás felszerelése, tovább bővíthető állapotban. Emellett három adáslebonyolító, 90 ezer óra kapacitásig bővíthető digitális adattároló, 1 HD (csúcsminőséget biztosító digitális technikájú) közvetítőkocsi, 8 kameraállással. A vállalás része a tesztelés és a próbaüzem, az oktatás, a karbantartás is.
- Nem látjuk a 9,5 milliárd forint forrását a tévé büdzséjében - nyilatkozta lapunknak Kapuvári Gábor, az MTV üzemi tanácsának elnöke. Szabó László, a kuratóriumi elnökség fideszes tagja is ezt mondta a Népszabadságnak: nemigen lesz pénz a beruházásra. Megerősítette: Rudi Zoltán (az ő elnöksége alatt írták ki a technikai tendert) még azt mondta a kurátoroknak, hogy belső forrásai is lesznek a televíziónak, főleg megtakarításból és a kereskedelmi adók által fizetett koncessziós díjakból. Ám a tévé feléli összes belső forrását. Szabó László azt mondta: a gazdasági igazgató körülbelül négymilliárd forintos plusz állami támogatást kérne a köztévének, enélkül vélhetően nem lesz új technikája a felépült székháznak. A köztévének ráadásul június 30-ig ki kell költöznie a Szabadság téri székházból.
A halasztott hitelkonstrukcióról az ellenzéki kurátor azt mondta: "Ez is a székházmodellt követi majd. Az is felépíthető lett volna húszmilliárd forintból, de a negyvenéves bérleti konstrukció matt a fizetendő végszámla 115 milliárd forint lesz. A műszaki tender tízmilliárd forint az áfával, de a csúsztatott fizetések miatt ez felmegy majd a duplájára".
Minderről megkérdeztük a köztévé kuratóriumi elnökségének kormánypárti vezetőjét, aki a folyamatban lévő pályázatot "nem kívánta kommentálni". Czeglédi László a költségvetés sarokszámairól azt mondta: azok "nehéz évet jósolnak a köztévének, de ez nem érte őket meglepetésként". Sok pénzük tehát nem lesz.
A piacot ismerő szakértők információi szerint az egyik legfőbb probléma az, hogy a bizonytalan anyagi hátterű Magyar Televízió - a technikáért és a finanszírozás biztosítékaként - garanciaként nem tud semmit felajánlani. A gyorsan, mintegy 40 hónap alatt amortizálódó IT-alapú berendezések maguk nem fogadhatók el ilyennek. Nyilván erre és a pénzügyi válság okozta hitelezési nehézségekre vezethetők vissza a hírek, amelyek szerint a technikai beruházás összege elérheti az eredetileg tervezett összeg kétszeresét, azaz a húszmilliárd forintot is.
HD-technológia: fölösleges luxus?
Az új székház technológiai felszerelésének legdrágább darabja a HD technológiájú közvetítőkocsi lenne, ez 1,2-1,5 milliárd forintba kerül. Egy stúdió technológiája a méretétől függően 500-800 millió forint közé tehető. Az új rendszerrel kompatibilis kamera ára nagyjából tízmillió forint. - A Duna Televízió csak fokozatosan áll át HD minőségű műsorok gyártására és vásárlására - mondta lapunknak Szekeres László gazdasági alelnök, mivel a HD-technológia gyártásban és tárolásban is jóval nagyobb, drágább kapacitásokat igényel. A sugárzási díj is jóval magasabb: a HD minőségű sugárzásért 300 milliót, az SD minőségűért csupán 90 milliót kér a jövő évre az Antenna Hungária. Az RTL Klub vezérigazgató-helyettese szerint külföldön is eléggé kérdőjeles a HD-sugárzás sorsa, Németországban az Prosieben.SAT1 éppen megszüntette. Róbert Ákos lapunknak elmondta: Magyarországon a készülékek kis része képes HD-jelet fogadni, de még ennél is kevesebb erre alkalmas hálózattal felszerelt háztartás van. (P. A.)
