Nem biztosították az államfőnek a törvények kihirdetésére az alkotmányban meghatározott tizenöt napot, ezért Sólyom László megfontolásra visszaküldte az unión belüli bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítását a parlamentnek. Az államfő azt kifogásolja, hogy a november 10-én elfogadott tervezetet 11-én kapta meg, és abban a hatálybalépés időpontjaként 24-e szerepel. Vagyis a tizenöttel szemben tizenhárom nap alatt kellett volna döntenie. Egyébként máskor is előfordult, hogy az adótörvények kapcsán az elnöknek nem volt tizenöt, illetve - sürgősség kérése esetén - öt napja rá, hogy a kihirdetésről döntsön. Sólyom valószínűleg ezt elégelte meg.

Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban viszont Sólyomnak érdemi kifogásai vannak, ezért az AB-hez fordult. A bonyolult címet viselő jogszabály a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre tett újabb kísérlet: lehetővé tenné, hogy egy közösséget súlyosan sértő magatartás esetén annak tagjai polgári pert kezdeményezhessenek. Az államfő beadványában emlékeztet rá, hogy a hasonló próbálkozásokat az AB korábban rendre alkotmányellenesnek találta. A testület többek között arra hivatkozott, hogy perindítás lehetőségének ilyen széles körre történő kiterjesztése indokolatlanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az államfő az elődeihez képest jóval gyakrabban él alkotmányos lehetőségével: hivatalba lépése óta több mint tíz törvényt küldött vissza megfontolásra. Elsőként - még 2005-ben - az állami tulajdonú ingatlanok pártok számára biztosított ingyenes használatának szabályait kifogásolta, röviddel később az épületek akadálymentesítésének határidejét módosító jogszabályt dobta vissza. A sorban szerepelnek a mentelmi jogról, a kitüntetésekről, az állami vagyonról és az egészségbiztosítási pénztárakról rendelkező törvények, a Balaton-törvény, a kistérségi társulásokról született szabályozás, továbbá az Egyesült Államokba utazók adatainak kezelését, illetve a Washingtonnak átadandó bűnügyi adatok körét meghatározó jogszabályok is.

Az előzetes normakontrollt a köztársasági elnök eddig tízszer kérte. Az AB elé vitte a tisztességtelen piaci magatartásról, az ágazati párbeszédbizottságokról, az OÉT-ről, a felsőoktatásról, valamint az unión belüli kiadatásról szóló törvényeket. Sólyom a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos korábbi tervezeteket, a Btk. és a Ptk. módosítását is megtámadta. Néhány hete pedig az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer szabályozása miatt fordult az AB-hoz. Az összesített adatok szerint csaknem minden huszadik törvényen talál valamilyen fogást az államfő, és észrevételeinek jelentős részét a parlament is elfogadja, az alkotmánybírák pedig minden beadványának helyt adtak, bár néhányszor előfordult, hogy kifogásainak csak egy részét fogadták el. Így nem megalapozatlan a felvetés: baj lehet a jogalkotás minőségével.

Lövétei István alkotmányjogász is úgy véli, hogy a rendszer nem mentes a működési zavaroktól, mert indokolatlanul sok törvény készül, a javaslatokat gyakran rohammunkában készítik elő, ráadásul bizonyos előterjesztésekhez olyan menynyiségű módosító indítványt nyújtanak be, hogy az egész folyamat kezelhetetlen lesz. Törvényt csak valóban fontos társadalmi vagy gazdasági viszonyok szabályozása érdekében kellene alkotni.

Lövétei szerint egyértelmű ugyanakkor, hogy az államfő az elődeinél lényegesen aktivistább szerepfelfogást vall, ráadásul egykori alkotmánybíróként nagyobb érzékenységgel is figyelheti a parlament munkáját.

Szabad véleménynyilvánítás