Hamarosan a kormány elé kerülhet az a korrupcióellenes intézkedéscsomag, amelyet az igazságügyi és rendészeti miniszter a kormányfő utasítására állít össze. Gyurcsány Ferenc október végén a legbrutálisabb, akár a magyar jogrendszerben eddig nem alkalmazott eszközök bevetését is kilátásba helyezte. Ilyen lehet például a vesztegetést bejelentő személynek kilátásba helyezett "sikerdíj". Ennél azonban jóval többről van szó. Nem kizárt, hogy ismét kísérletet tesznek a párt- és kampányfinanszírozás szabályainak módosítására, a támogatási rendszer átláthatóságának megteremtésére.

A csomag része lehet a közbeszerzési eljárások és a támogatások rendszerének finomítása, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. Emellett a javaslat várhatóan keményebb fellépést helyez kilátásba a hivatali korrupció ellen. Ez utóbbi része lehet akár az is, hogy biztosítanák a magánszemélyeknek nyújtott különféle támogatások fokozottabb ellenőrzésének lehetőségét.

E tárgyban már korábban is készült egy terjedelmes dolgozat. A tavaly nyáron alakult Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) az év elején fogadta el a Korrupció elleni stratégia című dokumentumot, ám az máig nem került a kormány elé - legalábbis így tudja Dénes Balázs, a TASZ elnöke, a testület egyik civil tagja. Alexa
Noémi, a Transparency International Magyarország vezetője hozzátette: szakmailag korrekt, értékes anyagról van szó, és az elkészítéséhez minden segítséget megkaptak a kormányzati oldaltól. De amióta a stratégia elkészült, nem történt semmi - még a tervezett társadalmi vita sem zajlott le -, az AKT-ben pedig nem folyik érdemi munka.

Dénes Balázs nem érti: februárban elkészült egy jó anyag, akkor most miért a nagy sietség egy újabb csomaggal, anélkül, hogy az ő stratégiájukat érdemben áttanulmányozták volna.

- Ígéretes kezdeményezés volt, mára azonban kiüresedett, feladatok nélkül maradt az AKT - ez Hack Péter büntetőjogász, ugyancsak felkért testületi tag véleménye. Maga is csak hallotta, hogy korrupcióellenes törvények készülnek, ám ezekről egyelőre nem foglalhattak állást. Hack ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy korrupciós ügyek miatt alig indul büntetőeljárás, s ha mégis, ezek több mint húsz százaléka pénzbüntetéssel zárul. Vagyonelkobzást pedig szinte soha nem alkalmaznak, vagyis: szerinte - a ritka kivételektől eltekintve - csak a pitiáner ügyekre sikerül fényt deríteni.

"Még csupán műhelymunka folyik." Mindössze ennyit közöltek az észrevételekre reagálva igazságügyi források.

A korrupció elleni kampányoknak jelentős hagyománya van Magyarországon. Köztársasági Etikai Tanácsot hozott létre Solt Pál egykori főbíró vezetésével Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 tavaszán. A testület néhány hónap után feloszlott.

Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért néven 2004-ben újabb testület állt a korrupcióellenes harc élére. A grémiumot Keller László volt közpénzügyi államtitkár, majd 2005 végétől az igazságügy-miniszter vezette. A testület formálisan 2007 júliusában szűnt meg. Hogy mit csinált, nem tudni.

Ezt követte a 2007 nyarán létrehozott Korrupciós Tanácsadó Testület, amely - legalábbis a civilek szerint - eddig kevés sikert ért el.

Kedden pedig a köztársasági elnök életre hívta a Bölcsek Tanácsát, amelynek feladata, hogy - az oktatási rendszer problémáinak vizsgálata mellett - feltárja a korrupció elleni hatékonyabb fellépés lehetőségeit.