A családorvosok 62 százaléka nem kért infarktusos betegéhez rohamkocsit, harminc százalékuk nem várta meg a kiérkező autót. A későbbi kezelés szempontjából alapvető fontosságú EKG-t is csak alig több mint negyedük készített. Hatvanhat százalékuk nem adott hasznos gyógyszert a páciensnek. Az infarktust szenvedők csaknem nyolc százaléka pedig többször is járt orvosnál, mielőtt felismerték volna a bajt. Ilyen eredményekre jutott az a felmérés, amit még 2000-ben indítottak a szakemberek. Dr. Burány Béla, az Országos Mentőszolgálat minőségügyi szakértője kollégáival akkor Kiskunhalas mintegy 140 ezer lakosú körzetének gyakorlatát figyelte összesen öt éven át. Folytatja azóta is, párhuzamosan újabb és újabb vizsgálatokkal. A Veszprémi Akadémiai Bizottság és az OMSZ közös infarktusregiszterének adatai alapján Burány Béla most azt mondja: valamennyi statisztika igazolja, hogy a kiskunhalasi eredmény országosan is érvényes.

- Amikor az első eredmények kijöttek, azonnal elindítottunk az ÁNTSZ-szel közösen egy képzést, de nem sokat javult a helyzet. A háziorvosok gyakorlatában igaz, hogy a szakmai minimumelvárásoknak csak a harmada érvényesül, jóllehet, minden elmulasztott lépés késedelmet okoz, ami egyértelműen rontja a túlélési esélyeket - mondja Burány Béla. - Az idő meghatározó ugyanis az infarktus esetében: az izom elhalása gyors, félórás "lemaradás" akár már hét és fél százalékkal ronthatja az életben maradás reményét.

Dr. Lóczy Gerda, a szegedi mentőállomás mentőorvosa, az orvosok képzésének egyik irányítója azt mondja: - Fontos lenne, hogy az orvosok tájékoztassák a magas rizikójú betegeiket, mire figyeljenek, ha panaszuk van, mit tegyenek. Az infarktust elszenvedő betegek egy jelentős részével ugyanis a háziorvos találkozik először. A páciens túlélését, felépülésének esélyeit alapvetően meghatározza tehát a háziorvos cselekedete és felkészültsége.

Dr. Komáromi Zoltán, a háziorvosok országos szakfelügyelője szerint a háziorvosoknak szükségük van a folyamatos továbbképzésre.

- Az EKG sokszor azért marad el, mert a beteg hívásából nem érzékelhető például, hogy ilyen nagy a baj, az eszközt pedig nem visszük mindig magunkkal, hiszen a kocsinkat bármikor feltörhetik. Más esetekben viszont fölösleges is feltenni az eszközt, hiszen a tünetek egyértelműek, s tudjuk, hogy a rohamkocsi néhány percen belül a helyszínen van, addig pedig hasznosabb, ha csak szervezzük a beteg útját - mondja, elismerve azt, hogy súlyos hiba be nem várni a mentőt.

Most újabb, átfogó képzési sorozat indul. Az ország 25 pontján több mint 800 háziorvos szerezhet gyakorlati tudást a betegek ellátásáról. Az elméleti ismeretek a mentő kiérkezése előtti, illetve a mentőben szükséges teendőket, valamint a kórházi kezelés kapcsán szükséges lépéseket foglalják össze szakértő oxyológuscsapat segítségével.