Szeri mese a bolha köhögéséről

Tavasszal pajzoscankók, godák, ősszel vadludak, darvak, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet fészkelő, áttelelő és átnyaraló madarai járnak erre - már ha csend van. Erre járhatott Árpád vezér is, hogy "szerét ejtse az ország dolgának", itt tartották az első országgyűlést.

Most, a hajdani pusztabíró házának udvarán böhöm gödör vág át, a beleillő csőbe két markosabb ember is kényelmesen beleférne.

Nemcsak hogy errefelé, de éppen itt kell áthaladnia a Mol Városföld-Algyő gázszállító vezetékének. (Kiemelt nemzetgazdasági érdek). Védett madarat nem látunk az udvari gémeskút káváján. Kidöntött kerítés és derékban elfűrészelt akácfák is jelzik, hogy a tanyavilág csendje - pestiesen szólva - mostanában "felejtős". A hétvezér emlékoszlop és a kiásott gödör közelében álló, majd kétszáz éves ház mára kissé megrogyott tetővel, de 1987 óta alkotóházként üzemel. Ugyanis az akkori tanácselnök és mostani költő, Bitó Antal elhatározta, hogy márpedig mindenképpen közjót szolgáló funkciója lesz az épületnek.

- Én megtiszteltetésnek érzem, hogy egy ilyen, 1650 lelket számláló kis településnek, mint Pusztaszer, van alkotóháza - mondja Nagyné Pintér Eszter, az intézmény gondnoka. - S ha már egyszer van, akkor próbálom őrizni a hagyományokat, kibontogatni az emberek szépérzékét. Nekünk az itt készített fekete hajú csuhébaba, a mézeskalács vagy grillázsszív ugyanolyan fontos, mint híres festőink vagy fotóművészeink alkotásai. A mostani vendégem például madarakat fényképez Fehér-tón. Nincsenek nagyon sokan, de a látogatók szívesen járnak Büdösszékre is, és egyáltalán: az egész táj, az Alföld megihleti az alkotókat.

A ház fenntartója és kezelője a Zichy Mihály Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség, ismertebb nevén a Zichy Galéria volt - papíron. Pontosabban: a tulajdoni lapon. Ha nem jön a Mol a csővel és a gázzal, ha nem túrja fel az udvart, sosem derül ki, hogy a galéria 2001-ben lekerült a tulajdoni lapról, ők már nem kezelői a háznak. Magyarázatnak nincs nyoma.

Iványi Péter, a galéria igazgatója így emlékszik az esetre:

- Felhívott a gondnok, hogy döntik a kerítést és vágják a fákat. A polgármester elfelejtett értesíteni bennünket.

A munkálatokat végző Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság szóvivője, Lakatos Edina szerint jogszerűen jártak el. Ők azt keresték meg, akit a tulajdoni lap szerint meg kellett keresniük. Elhelyezési megállapodást kötöttek, és megegyeztek a kártalanítás összegéről is. - Egyszerűen nem is értették, hogy mit akarok, hiszen a terület nem a miénk - folytatja Iványi Péter. - Elküldtek egy tulajdoni lapot és egy megállapodást a pusztaszeri polgármesterrel, aki mindenben szabad kezet adott a Molnak, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. 70 méter szélességben kiirtottak mindent. A kerítés mellett mocsaras, semmire nem használható terület van, ahol vezethettek volna bármit, és akkor egy szót sem szóltam volna. De nem. Ráadásul az alkotóházzal szemben egy erdő volt, azt is kiirtották. Az idáig a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területéhez tartozott, de most derült ki, hogy már nem védett. Lehet hogy már semmi sem az? Az udvaron ötven fát vágtak ki, pedig épp most kezdtek volna mutatni. A jegyző azt mondta, hogy a közigazgatási hivatal vezetője behívta őket, intézzék nagyon rugalmasan és gyorsan a dolgokat. A természetvédelmi hivatal véleménye szerint nem kell velük szembeszállni, mert van olyan technológia, amivel helyre lehet hozni a tájat. Vannak nagyméretű fák is. Hogy mikor lehet helyrehozni? Semmikor, megnéztem a jogszabályt. Csak évelő növényekkel lehetne - mondja Iványi Péter.

Az igazgató mindenkit beperelt, akit csak lehetett, elsősorban Pusztaszer önkormányzatát, majd a Molt és az alvállalkozóit. Birtokvédelmet kért, és felszólította az érintetteket, hogy haladéktalanul vonuljanak le a területről és állítsák helyre az okozott károkat.

A pusztaszeri polgármester, Máté Gábor szerint ilyen az, amikor a bolha köhög, hiszen hogy is szállhatna szembe bárki ekkora céggel? Ha egy házat kell kettévágni, akkor azt a házat ketté is fogják vágni, és akkor is ott fog haladni a vezeték vagy bármi, ami a haladást szolgálja.

- Ez nem olyan, hogy az egyik tanyából a másikba átviszek egy villanyvezetéket. Itt nem mondhatom, hogy ugyan, vigyék már amarra - teszi hozzá a polgármester. Majd így folytatja: - Ez a gázvezeték egy meglévő nyomvonal mellett halad. Ennek a védősávjában valósul meg a mostani építkezés. Minden gázvezetéknek kijelölnek egy sávot a vezetéktől számított 10-10 méterre, ahol építkezni, fásítani nem lehet. Ezt a nyomvonalat tisztán kell tartani. A vezeték tulajdonosa ezt őrzi, és ő felel azért, hogy ott behatolások, építkezések ne történjenek. Az alkotóház képviselőjével, Nagyné Pintér Eszterrel beszéltem erről, Iványi Péterrel tényleg nem közöltem. A szerződést, hogy a Mol ezt a munkát ott végezheti, én utolsóként írtam alá. Addig vártam, amíg nem volt számomra világos, hogy az ott okozott károkat milyen formában lehet helyreállítani. Szerintem nagy kár nem történt, néhány fát kivágtak, értéktelen akácfák voltak, bármikor újra lehet őket telepíteni. Egy rozsdás kerítést elbontottak. Ha Péter sokat ellenkezik még a kivitelezővel, és bírósági feljelentéseket tesz, akkor egyre rosszabb lesz a kondíciónk az ügyben, hogy jóvátételt szerezzünk. Pillanatnyilag nagyon pozitívan állnak a dologhoz, és úgy tűnik, tudunk annyi pénzhez jutni kártérítés címén, hogy ebből a tetőszerkezetet helyre lehessen állítani - mondja a polgármester.

És valóban. Másfél millió forint kártérítést fizet a Mol - értesítették hivatalosan is Pusztaszer önkormányzatát.

Iványi Péter meg csak pereskedik a fákért.

Magyar táj gémeskúttal és gázcsővel
Magyar táj gémeskúttal és gázcsővel
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.