Minden napra egy gázömlés
Úgy kétszáz alkalommal kellett kivonulniuk a tűzoltóknak gázömlés miatt szeptemberig. Előfordult, hogy a sérült vezetéket a gázszolgáltató embereinek csak órákkal a bejelentés után sikerült elzárniuk, és ezért a környéken lakókat ki kellett telepíteni. De az más alkalommal is megesett, hogy a gázművek csak jelentős késéssel tudta a hibát elhárítani, és a megrongált csőből addig ömlött a gáz. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője ezért a szolgáltatókat megbeszélésre hívta, hogy közösen döntsenek arról: milyen intézkedésekre van szükség.
Tatár különösen aggasztónak tartja, hogy néhány esetben igen hosszú ideig tartott a sérült vezetékek gázmentesítése. Például augusztusban Siófokon egy közlekedési baleset miatt megrongálódott vezetéket csak öt órával a bejelentés után zártak el. Az ok: a szolgáltatótól gyorsan kiérkező első csoport a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudta a szivárgást megszüntetni, ezért Nagykanizsáról kellett segítséget hívni.
Májusban Pécsett építési munkák során rongáltak meg egy csövet, és a magas gázkoncentráció miatt több száz helyi lakost ki kellett költöztetni. A gázművek embereinek két és fél órára volt szükségük ahhoz, hogy a vezetéket elzárják, ám a lakók még jó ideig nem térhettek haza - a robbanásveszély nem szűnt meg. Így a kitelepítés délután fél háromtól csaknem éjfélig tartott.
A balesetek oka lehet, hogy a gázvezetékek közvetlen közelében végzett közműépítési munkálatoknál az alvállalkozónak nincs közműtérképe, vagy ha van, nem használja - véli Tatár, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a térképek nem az aktuális állapotot tükrözik. Szerinte gondot okozhat az is, hogy gázvezeték megóvása érdekében kézi erővel kellene a munkát megkezdeni, és csak a feltárás után vethetnék be a gépeket.
A tűzoltók tapasztalatai szerint területenként igen nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy a gázművek szerelői mennyi idő alatt vonulnak ki. Ez függ attól, hogy rendelkeznek-e megkülönböztető jelzéssel felszerelt autóval. Ám néhol már a szolgáltató értesítése problémát jelent, mert csak a központi diszpécserszolgálat száma áll rendelkezésre, ahol a lakossági bejelentéseket is fogadják. Vagyis: ha a vonal foglalt, a vészjelzést késve tudják leadni. Ha a riasztás rendben megy, kiderül, hogy a gázművek közműtérképe sem teljesen pontos, vagy a szerelő csak túl sok beavatkozással képes a sérült vezetéket "kiszakaszolni".
A főigazgató szerint csak a véletlennek köszönhető, hogy ilyen feltételek mellett nem történt súlyosabb baleset. Ezért megbeszélést kezdeményezett, ahol az érintett cégek maguk is szükségesnek ítélték a szorosabb együttműködést. A tanácskozáson Tatár kifejtette: elképzelhető, hogy jogszabályváltozást javasolnak, mert a hatályos rendelkezések gázömlés esetére csupán a tűzoltóság kiérkezési idejét határozzák meg, a közműcégekét nem. További bonyodalmat okoz, hogy a vezetékek műszaki kialakítását a bányakapitányságok, a tűzvédelmi követelmények betartását a tűzoltóságok ellenőrzik, a lakosságvédelmi intézkedésekért pedig a katasztrófavédelem a felelős. Ugyanakkor felvetődik, hogy biztosítani kellene aktuális közműtérképeket a tűzoltók számára, illetve a sérült vezetékek elzárására használható célszerszámokat, a gázkoncentráció mérésére alkalmas műszereket. Miután erre a költségvetés nem biztosít fedezetet, Tatár a szolgáltatók anyagi hozzájárulására is számít.