Ha elfogy a méz a madzagról
Az önkormányzatok úgy 3500 milliárd forintot használnak föl 2008-ban. Ennek körülbelül 15 százaléka a helyi adóbevétel, abban pedig 85 százalékos arányt képvisel a helyi iparűzési adó. Az iparűzési adóból származó bevételek érzékenyek a konjunktúraváltozásokra. 2008 a helyi iparűzésiadóbevétel szempontjából kiemelkedő évnek számít - mondta lapunknak Vigvári András, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének tudományos tanácsadója. Az idei évben fizetnek először helyi iparűzési adót azok a külföldi cégek, amelyek letele-pedését korábban többéves helyiadó-mentességgel ösztönözték - ez a lehetőség szűnt most meg az uniós csatlakozás következtében.
Jövőre a gazdasági receszszió miatt várhatóan jóval kevesebb lesz a bevétel, miközben nőnek az energiaárak. Elképzelhető, hogy az önkormányzati szférában további elbocsátásokra kerül sor, beruházásokat kell elhalasztani, illetve csökken a szociális ellátásra fordítható pénz, miközben a segélyre szorulók száma növekszik.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára szerint a különböző nagyságú, gazdasági és földrajzi helyzetű településeket eltérő módon érinti a recesszió. 2009-ben százas nagyságrendben válhatnak fizetésképtelenné önkormányzatok, elsősorban ott, ahol nincs számottevő gazdasági vállalkozás. Veszélyben vannak azok a települések is, ahol csak egy nagy foglalkoztató van, amelyet fokozottabban érinthet a válság. Mivel a szférában - az úgynevezett adóerő-képesség alapján - működik egy belső újraelosztási rendszer, többé-kevésbé minden önkormányzat roszszabbul jár.
Győr gazdasága közismerten erős. Az Audi Hungaria 2008-ban fizet első ízben helyi iparűzési adót. A város 42 milliárd forintos költségvetésének harmada az iparűzési adóból származik. Borkai Zsolt polgármester arra számít, hogy az ebből származó bevételeik jövőre lényegesen csökkennek. Úgy véli: előre kell menekülniük. A folyamatban lévő és előkészített beruházásokat mind megvalósítják - ez azért is fontos, hogy a helyi cégek ne kényszerüljenek tömeges elbocsátásra. A város intézményeiből sem terveznek elbocsátást - ha jelentősen elmaradnak az ideitől a helyiadó-bevételek, hitelt vesznek föl.
Kecskemét körülbelül évi 30 milliárd forintból gazdálkodik. Egy éve hozott döntést a közgyűlés, hogy fokozatosan csökkentik a helyi iparűzési adót a cégek helyben marasztalása érdekében. Zombor Gábor polgármester szerint ez sikerült is: egyetlen vállalkozás sem vándorolt tovább, és a helyiadó-csökkentés a Mercedes letelepülésében is szerepet játszott. Az idei bevételük a helyi iparűzési adóból ötmilliárd forint. Zombor nem számít jelentős csökkenésre: eddig egyetlen cégről hallotta, hogy a szerződéssel alkalmazott dolgozóinak nem hosszabbította meg szerződését.
Miután a Négy Mancs Alapítvány letiltatta a hízott libák vágását a Hungerit szentesi gyárában, a 30 ezer lakosú város önkormányzata egy óvoda egyéves működtetésére való helyi iparűzésiadó-bevételtől esett el. Ez is mutatja, mennyire sérülékeny az önkormányzatok kasszája. Szentesen fontosnak tartják, hogy az önkormányzat segítsen a város cégeinek a munkahelyek megtartásában. A tízmilliárdos költségvetésből 950 millió forint az iparűzési adó. A gazdaság néhány nagyobb cégre épül, a legnagyobb helyiadó-fizető a már említett Hungerit Zrt. Szirbik Imre polgármester közölte: nem gondol intézményi létszámleépítésre. Ha kiadásokat kell csökkenteni, akkor beruházásokat halasztanak el. Szirbik szerint egy-másfél évig ezt megtehetik; ha a válság ennél tovább tart, akkor drasztikus intézkedésekre lesz szükség.
A megtakarítások egyik lehetséges útja az, amit a nyolcszáz lelkes, Csongrád megyei Öttömösön tettek: Ásotthalommal közös társulásba vit-ték az iskolát. Az ilyen iskolákra az idén még ösztönző mértékű támogatást ad az állam, jövőre azonban alig emelik a normatívát.
- Elfogy a méz a madzagról - jegyzi meg Gárgyán István jegyző. Öttömösön a Mol mellett az őstermelőknek kellene helyi adót fizetniük, de nem merik emelni a tarifát, mert a gazdálkodók egyre inkább kiszorulnak a piacról, csökken a bevételük. A kistelepüléseken már annak is örül az önkormányzat, ha a helybeliek nem jönnek a községházára segélyt kérni.
Zongor Gábor és Vigvári András szerint azok a települések vannak a legnagyobb veszélyben, amelyek eddig is az önhibájukon kívül forráshiányos településeknek járó segélyből, továbbá az önkormányzati miniszter ad hoc keretéből éltek, illetve annyira eladósodtak, hogy egyik hitelt a másikból finanszírozták. Egy szigorúbb banki hitelbírálati rendszerben ezeket hitelképtelennek minősíthetik, amitől azonnal fizetőképtelenné válhatnak.
A 9200 lakosú Dunaföldváron nincs számottevő ipar. A kereskedelem és - átmeneti időre - az autópálya-építés adja a kisváros iparűzésiadó-bevételét - 200 millió forintot a másfél milliárdos költségvetésből. Nagy Gáborné polgármester elmondta: az éves költségvetés felét az oktatásra fordítják, noha azt nemrég racionalizálták; onnan már nem lehet újabb embereket elküldeni. Egy nagyobb beruházás - iskolafelújítás uniós támogatással - már folyamatban van, megvan rá a pénz. Dunaföldváron a szociális ellátás okoz sok gondot: mivel nemrég a kormányzat fölemelte a személyes hozzájárulást az idősek nappali klubjában, ezt sok gondozott nem tudja kifizetni. A távozó gondozottak már megkapott támogatását - mintegy tízmillió forintot - vissza kell fizetni, miközben a szolgáltatást kötelező helyi ellátásként továbbra is muszáj üzemeltetni.
