Betegségek, pszichés problémák, függőség, öngyilkosság, prostitúció - problémák és társadalmi terhek sora, amelyek jelentős részben a családban elszenvedett erőszak következményei. Ha nem érkezik időben segítség, az megpecsételheti a családok sorsát: ha a bántalmazott 48 órán belül nem kap segítséget, többnyire "viszszatér" bántalmazójához. Azok a gyerekek pedig, akik erőszakos közegben nőnek föl, maguk is bántalmazóvá válnak. Tegnap szakemberek és politikusok tucatjai aláírásukkal fejezték ki, hogy azonnali és hathatós intézkedéseket követelnek a családon belüli erőszak ellen.

- Volt olyan, a krízisotthonunkba menekült anyuka, akit a hat-nyolc éves fia is terrorizált. Van olyan családunk, ahol a tíz év körüli fiú a hatéves kishúgát verte állandóan, a kislány pedig olyannyira "beletanult" az áldozatszerepbe, hogy még a kezét sem emelte fel védekezésképp. A gyerekek személyisége 3 és 6 éves koruk közt alakul ki, utána már nagyon nehéz a beavatkozás - mondja Mózes Ernőné, a Borostyánvirág Alapítvány Anyaotthon vezetője, aki kollégáival tegnap a Parlamentben egy a szolidaritást jelképező lila fal előtt ösztökélte a képviselőket a jogszabályi változtatásokra. Új, önálló törvény kellene a családon belüli erőszakról. Igaz, a szakember azt is elismeri, hogy az agressziót elsősorban nem a "jog eszközei" állítják meg, ezért szorgalmazzák a terápiás háttér kiépítését is.

- Egy távoltartási törvény önmagában nem sokat segít, hiszen mindkét fél, a bántalmazott és a bántalmazó egyaránt, súlyos traumáktól terhelt. A feleség egy sor bizonytalansági tényező miatt idővel visszamegy a férjéhez vagy élettársához, de ha nem, a következő választása is hasonló típusú férfi lesz - mondják szakemberek. Egy a krízisotthonokban most készült felmérés is tanúsítja: jellemző, hogy a bántalmazást elszenvedőknek nincs önbecsülésük, félnek, hamis felelősségérzet gyötri őket, és rögeszmék, mint például, hogy a családot nekik kell együtt tartaniuk. Ők többnyire anyagi függőségben, érzelmi zsarolás alatt élnek. Sok esetben nem is érzik bűncselekménynek azt, ami történik velük, úgy gondolják, ez a családi élet velejárója.

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter tegnap levélben fordult valamennyi parlamenti képviselőhöz, kérve, hogy segítsenek a helyzet rendezésében. A tárca tervei szerint a távoltartási törvény mostani módosításán túl már jövőre az Országgyűlés elé kerülhet a nők és férfiak esélyegyenlőségét, a családon belüli és a nők elleni erőszak megelőzését és kezelését szabályozó önálló jogszabálytervezet.

Magyarországon becslések szerint csaknem félmillió nő él állandó fizikai fenyegetettségben, de az egymilliót is meghaladja a lelki erőszakot elszenvedő asszonyok száma. Folyamatosan nő a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűnesetek száma. Házastársi vagy élettársi kapcsolatban a nők 20 százaléka szenvedett már el fizikai erőszakot, ezer nő közül 130 "ismerte be", hogy nagyon megverte már a gyermekét. Segítségképpen van már 24 órás telefonos szolgálat, száz átmeneti otthon, ahol a bántalmazottakat akár öt évre is befogadják, és tíz krízisház, amely vészhelyzetben vehető igénybe.

A szolidaritás lila fala a T. Házban