Az egyház, a szószék nem válhat a pártpolitika szócsövévé és játékszerévé. A református egyház nem politikusokban és nem pártokban keresi a választ gondjai megoldására - jelentette ki Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke az elmúlt hatéves időszakot lezáró beszédében. A püspök környezetében alaptalannak tartják a feltevést, hogy a zsinati ülésen elhangzott megállapítás összefüggésbe hozható a református választási kampánnyal, de a körülményeket ismerve némi áthallása azért van a szövegnek.

Az egyházi törvények szerint Bölcskei püspököt még egyszer, újabb hat évre elnökké választhatja a zsinat. Református berkekben egyetlen komoly ellenféllel számolnak, Bogárdi Szabó Istvánnal, a dunamelléki egyházkerület püspökével. Márpedig ő köztudottan jó kapcsolatokat ápol fideszes politikusokkal: ehhez adalék, hogy nemrégiben egy református rendezvényen együtt szerepelt Orbán Viktorral.

A "baloldali elhajlással" amúgy nem vádolható, a kormányt gyakran bíráló Bölcskei Gusztáv közben egy olyan mérsékelt, pártoktól független egyházi vezető imázsát építi, aki határozottan fellép a szélsőségekkel szemben. Ennek bizonyítékai az ifjabb Hegedűs Lóránt lelkésszel szemben kezdeményezett állásfoglalások.

A református egyházban négy egyházkerület van: a fővárosi székhelyű dunamelléki mellett a debreceni központú tiszántúli egyházkerület szerepe jelentős. Itt püspök Bölcskei Gusztáv. Ahhoz, hogy valaki a zsinati elnöki posztért versenybe szálljon, előbb a helyi püspökválasztást kell megnyernie. Bölcskei esetében ez nem lehet kérdés, hiszen egyetlen ellenjelöltnek sem sikerült megszereznie az induláshoz szükséges támogatást. Bogárdi Szabó Istvánnak viszont Fónagy Miklós esperes személyében van kihívója.

Ezzel együtt meglepetés lenne, ha a dunamelléki egyházkerületben végül nem Bogárdi Szabó Istvánt választanák püspöknek, és nem Bölcskei Gusztáv maradna a zsinat lelkészi elnöke. A hosszadalmas és bonyolult református választási procedúra már javában tart, de még hónapokig elhúzódik. A menetrend szerint a zsinat jövő év februárjában dönt az elnök személyéről.