Mezey Tamás fia 1998-ban jött világra - az apa jelen is volt a szülésnél -, ám a csecsemőt édesanyja nevén anyakönyvezték, mert a szülők csak élettársi viszonyban voltak. A kapcsolat megromlott, a férfi elköltözött. Szerette volna magát apaként bejegyeztetni, de az asszony ehhez nem járult hozzá.

Mezey 2000 januárjában pert indított. A Pesti Központi Kerületi Bíróságnak (PKKB) azonban másfél évig meghallgatnia sem sikerült az anyát, mert az öt tárgyalás egyikén sem jelent meg, és a rendőrségtől is hiába kérték, hogy vezesse elő. Időközben jelentkezett egy másik férfi, aki - az asszony beleegyezésével - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Vagyis: a fiúnak két apja lett. A családjogi törvény szerint az ilyen nyilatkozat "az apaságot egymagában megállapítja", ezért a bíróság úgy látta, az ügy végérvényesen eldőlt, és a pert 2002 januárjában megszüntette. Ám a Fővárosi Bíróság új eljárásra utasította a PKKB-t: vizsgálják meg, hogy a nyilatkozatot tevő férfi esetében fennáll-e az apaság vélelme, Mezey pedig egyáltalán jogosult-e pert indítani.

A bíró az AB-hez fordult, s az eljárást felfüggesztette. A családjogi törvény szerint az ugyanis az apaságát elismerő személy nyilatkozatát nem kell vizsgálni, és valóságtartalmát sem bizonyítani, "az apai jogállás betöltött lett", a bíróság érdemi vizsgálatot nem folytathat. Ez viszont alkotmányellenes, mert az alaptörvény szerint mindenkinek joga van érdekeit perben érvényesíteni.

Mezey megunta a kutyakomédiát, és a per elhúzódása, valamint a családi élethez fűződő jogai megsértése miatt 2005 januárjában a strasbourgi bírósághoz fordult. Ott októberben - a hazai igazságszolgáltatáshoz képest elképesztő gyorsasággal - kimondták: a magyar állam hibázott. Az emberi jogok európai egyezménye szerint "mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a (...) bíróság (...) ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában" - az ítélet szerint e kötelezettségének nem tett eleget az állam. Emiatt a strasbourgi fórum - a kért egymillió helyett - hétezer euró kártérítést is megítélt, de az ügy érdemét tekintve ott nem hozhattak döntést.

Az AB pedig nem akarta eldönteni a kérdést. Hat év után született végzésében ugyanis a testület csak arra jutott, hogy a bíró indítványa "érdemi elbírálásra alkalmatlan". Az meg senkit nem érdekelt, hogy a pert már hat éve szüneteltetik. Kérdéses, mit lép most a bíró. Megteheti, hogy maga értelmezi a törvényeket, és mégis érdemi eljárást folytat, de a perelhetőség hiányára hivatkozva le is zárhatja az ügyet. Ha ez utóbbi megoldást választja, Mezey alkotmányjogi panaszt tehet az AB-nál, hiszen pontosan meghatározható alapjogában korlátozzák. Az alkotmánybírák ebben az esetben megsemmisíthetik a viszszásságot okozó rendelkezést, és perújítás keretében az egész ügy kezdődhet elölről.

A gyerek lassan felnő: nemsoká tizenegy éves lesz. Az igazi apját még nem is látta.