Szemétégetővel törik le a távhő árát
Egy komplex, a bécsihez hasonló energiatermelési program kidolgozásával alapvető irányváltásra szánta el magát a főváros: a dél-pesti régióban 2015-2020-ra felépítik Budapest második szemétégetőjét - értesült a Népszabadság. Összekapcsolják a hulladékkezelés hosszú távú megoldását annak a hatalmas mennyiségű szennyvíziszapnak a hasznosításával, amely a 2010-re elkészülő csepeli központi szennyvíztisztítóban keletkezik. A legkorszerűbb, környezetkímélő technológiával történő égetés során nemcsak eladható áramot, hanem olcsó hőt is termelnek, így letörhetik a távhőárakat. A két égetőmű együtt a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. legnagyobb beszállítói közé tartozna. Ennek következtében becslések szerint a hőtarifa az egyharmadával is csökkenhet.
Óvatosabb jóslásokba bocsátkozik Budapest főenergetikusa, Gonczlik Tamás, aki megerősítette: környezetvédelmi és energetikai szempontból célszerű Dél-Pesten egy korszerű hulladékégető-mű felépítése, amely kapcsolódhatna a csepeli tisztítóhoz. Ez a rákospalotaival együtt komoly hőtermelő-kapacitást jelentene. A Főtáv olcsóbban juthatna így hőenergiához, ami a távhőárak csökkenését eredményezheti. Egy második égetővel Budapest hulladék-feldolgozása is teljes körűvé válhatna.
Nem árt élni viszont a gyanúperrel, mivel a budapestiek már tíz éve is azt hallhatták, az elavult budapesti erőművek technológiai fejlesztése, a kapcsolt energiatermelés nem hozta magával a hőárak csökkenését. Pedig a korszerű gázturbinákkal egyszerre kétféle energiát, elsődlegesen elektromos áramot, ennek melléktermékeként pedig hulladékhőt állítanak elő. Csakhogy ezt - a termelés monopolhelyzete miatt - nem a piac árazza be. Az átláthatatlan árképzés miatt "elvész" az előny.
Újabb bevonható kapacitás hiányában a Főtáv legnagyobb beszállítója, a francia tulajdonban lévő Budapesti Erőmű (BE) Zrt. foglya. Az egyébként szerény, évi 70-80 millió forintos adózás utáni nyereséggel dolgozó Főtáv az általa értékesített hő mindössze 20 százalékát állítja elő saját kazánjaiban, a többit vásárolja. Ennek mintegy a felét a BE Zrt.-től. A legtöbbet és a legdrágábban is: egy gigajoule-nyi mennyiséget mintegy háromezer forintért. További hat partnere ennek kétharmadáért, feléért, egyik pedig az egyharmadáért adja az előállított hőt. Így a sorban a BE Zrt. után következő két legnagyobb beszállító, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és az angol tulajdonban lévő Csepeli Erőmű Kft. is csak nagyjából kétezer forintot számláz gigajoule-onként. A legkevesebbet, alig ezer forintot a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kezelésében lévő rákospalotai hulladékhasznosító mű (Huha) számítja fel.
Az elmúlt évtizedben a BE Zrt.-t újpesti, kispesti és kelenföldi erőművét is korszerűsítették, de a hőárcsökkenési ígéretekből nem lett semmi. A cég évek óta elzárkózik attól, hogy a Főtávnak bemutassa költségszerkezetét: mennyibe kerül neki az áram és mennyibe a hő előállítása. A Főtáv jó ideje próbálja újratárgyalni a partnerével korábban kötött hoszszú távú szerződéseit, sikertelenül. A BE Zrt. legutóbb októberben tett árcsökkentési ajánlatot, ám a kedvezményt a Főtáv szerint olyan feltételekhez kötné, "melynek árát nem feltétlenül érdemes megfizetni". Ezen változtathat az úgynevezett Robin Hood törvény, átláthatóvá téve az ágazat árképzésének láncolatát, benne a kapcsolt energiatermelésből származó haszon megoszlását. Ez pedig - fogalmazott a Főtáv és a BE Zrt. közötti tárgyalások alakulását firtató kérdésünkre Balog Róbert, a szolgáltató szóvivője - a két cég eddigi szerződéses viszonyát is sok tekintetben újraírhatja.
Ez az első lépés lehet a megmerevedett budapesti hőpiac felszabadításához. A rákospalotai Huha annak ellenére a Főtáv egyik legkisebb partnere, hogy kapacitása alapján előkelő helyet foglalhatna el a hőbeszállítók listáján. A nagyobb megrendelést azonban egyelőre az említett BE Zrt.-féle kontraktusok akadályozzák. Balog Róbert megerősítette, az FKF Zrt.-vel és a fővárossal is egy második, nagyjából húszmilliárd forintba kerülő szemétégető felépítésében látják a továbblépés lehetőségét.
Tóthné Nick Dorottya, a fővárosi önkormányzat kommunális ügyosztályának vezetője szerint Budapestnek már most óriási szüksége lenne egy második szemétégetőre. A szakemberek meg is egyeztek, hogy ezt összekapcsolják a csepeli szennyvíziszap hasznosításával. A létesítményt 8-10 év múlva adhatják át. Budapest déli sávjában keresnek alkalmas helyszínt, mivel a leginkább megfelelő XVIII. kerületi Cséry-telep ellen az önkormányzat és a lakosság is tiltakozik. Az biztos, hogy egy új hulladékhasznosító felépítésével érdemes hasznosítani a szennyvíziszapot, kiszolgálni a távhőellátás kiszolgálását. Megvalósíthatóságán a főváros, az FKF Zrt. és a Főtáv közösen gondolkodik. Az uniós támogatás mellett szóba jöhet a magántőke, ám erről - alapos számítások után - a város vezetői döntenek majd.
Somlai Gyula, a főváros közműügyosztályának vezetője mindehhez hozzátette, a csepeli tisztító kivitelezéséért felelős EnviroDuna Kft. és az unió illetékesei a közeljövőben készítik el alternatív javaslatukat, amely a komposztáló új, átmeneti helyszínét jelöli ki a Cséry-telep helyett, a szemétégető megépítéséig.
