Nyílt levélben tiltakoztak a napokban gyógypedagógusok és fejlesztő központok vezetői a korai fejlesztés költségvetési megszorításai ellen. Miután Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára leült a szakma képviselőivel, megváltoztatták az elképzeléseket és ígéretet tettek egy új javaslat kidolgozására. Ez kedvező hír, mindazonáltal szakemberek szerint a korai fejlesztés válsága nem feltétlenül a támogatáson múlik. Becsléseik szerint ugyanis legalább 12-15 ezer gyermek szorulna korai fejlesztésre, míg az oktatási tárca adatai szerint mindössze 2800 gyermek kerül szakemberekhez. Ma Magyarországon a sérült, fogyatékkal élő gyerekek jelentős része sokkal roszszabb állapotban éli életét csak azért, mert nem került időben szakemberekhez. Ha esetleg a szülők észre is vették volna a problémát, sok esetben csak bolyonganak a rendszerben.

Czeizel Barbara, a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány vezetője 17 éve küzd a helyzet rendezéséért.

- Ha csak azt nézzük, hogy egy adott évben hányan kerülnek a születésük után intenzív osztályra, számukra ugyanis a korai fejlesztés alapvető lenne, s hányan ténylegesen korai fejlesztésre, hamar kiderülne, hogy ordító a probléma - mondja Czeizel Barbara. - Hiába készülnek a szülőknek, orvosoknak, védőnőknek felvilágosító anyagok, valahogy el sem jutnak hozzájuk. Hiányoznak a korai fejlesztéshez értő szakemberek - egy kezemen meg tudnám számlálni, hány olyan központ működik, ahol kizárólag korai fejlesztés folyik. Így aztán különösen vidéken, ellátatlan ez a feladat. Továbbá hiányzik a minőségi ellenőrzés, így valójában nem lehet tudni, hogy pontosan mi történik a fejlesztésben részesülő gyerekekkel - mondja a szakember.

Pedig a korai fejlesztés rendkívül fontos lehet a rászoruló gyermekeknek. Tudományosan igazolt tény, hogy legyen szó bármilyen súlyos sérülésről vagy fogyatékról, a szakértő segítségével minőségileg jobb életet élhetnek.

A szaktárca elismeri: valóban vannak gondok. Kemény Péter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a legsúlyosabbak egyike, hogy még ha a szülő érzékeli is, hogy probléma lehet a gyerekkel, sokszor nem tudja, hová is küldhetné.

- Hiányzik a szakmai és a szülői tájékoztatás. Kialakulatlan az úgynevezett korai intervenciós hálózat, ami nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőknek is támogatást nyújtana, és összefolyik az ellátás finanszírozása. Nem lehet tudni, hogy a korai fejlesztés végül is szociális, egészségügyi, illetve oktatási feladat-e - mondja Kemény Péter, aki három éve - a szakmával közösen - kidolgozott egy koncepciót, amelynek megvalósítása akkor elakadt. Most a tárca a tisztánlátás érdekében fölkérte a Tárkit egy átfogó kutatásra, amely reményei szerint az intézményekről, az ellátott, illetve az ellátás nélkül maradt gyerekekről is képet ad.

A korai fejlesztésben a gyerek (és tegyük hozzá: a család) ötéves koráig kap segítséget. A leghatékonyabb segítséggel elérhető, hogy az eltérő fejlődésű, illetve fogyatékos gyermekek a továbbiakban gond nélkül járhassanak iskolába. Számukra nem kell további gyógypedagógiai segítség, illetve nem szorulnak szegregált intézményi ellátásra.