Ötmilliós pályázat a negyedik napraforgóért
A korszerű falusi vendéglátást egyszerre jellemzi a hagyományőrzés és a modernség.
- Amikor az édesanyám tavaly meghalt, nem volt szívem eladni az örökségként rám maradt szülői házat - mondja Kerkuska Csaba. - Sokat gondolkodtam, hogy mi legyen az ingatlannal, végül a feleségemmel és a nagylányommal együtt úgy döntöttünk, hogy megtartjuk, kipofozzuk, és vendégházzá alakítjuk. Így aztán nem kellett megválnunk azoktól a jó állapotban lévő régi bútoroktól sem, amelyekhez annyi emlék fűz. Korábban mi is gyakran pihentünk a falusi turizmus keretében a Zemplénben és Erdélyben. Szeretnénk visszaadni azt a vendégszeretet, amit turistaként mi kaptunk.
A Fejér megyei Pázmándon élő Kerkuska Csaba - aki főtevékenységként családi vállalkozásban állatkereskedelemmel foglalkozik - egyike annak a 7500 vendéglátónak, akik a falusi turizmus keretében nyújtanak idegenforgalmi szolgáltatásokat. A falusi vendéglátás legfőbb jellemzője, hogy nem csupán szállást és étkezést biztosít a turistáknak, hanem a hagyományos vidéki életforma legkülönbözőbb jellemzőit is szolgáltatásként nyújtja a vendégek számára. A Kerkuskaportán is olyan apró érdekességeket kínálnak a városi vendégeknek, amelyekben - különösen a gyerekeknek - csak ritkán lehet részük.
- Tele van gyümölcsfákkal a kert, kora nyártól késő őszig mindig érik valami, amiből a vendégek természetesen anynyit ehetnek, amennyit akarnak - mondja Kerkuska Csaba. - Van egy kis szőlőnk a falu határában, úgyhogy mindig akad házi borunk is a pincében, abból is mindenki annyit kóstol, amennyit kíván. A kert végében áll a régi pajta, amit egy olyan vállalkozónak adtam ki, aki lovakkal is foglalkozik. Bérleti díjként csupán annyit kértem, hogy a vendégeim ingyen lovagolhassanak nála.
A pázmándi vendégházban egyszerre találhatók a régi korokat idéző, évtizedeken át használt falusi tárgyak és a legmodernebb háztartási eszközök. A tisztaszobában például a nehéz tölgyfa keretű ágyban vadonatúj a matrac, a falakon szentképek és szőttesek láthatók, de nem hiányzik a sokcsatornás műholdas tévé sem. A hajópadló, a csillár meg az ódivatú masszív fotelek és asztalok jól megférnek a felújított konyha és az újracsempézett, zuhanykabinos fürdőszoba mai kort idéző felszerelésével.
Kerkuskáék vendégházában két lakrészben összesen heten férnek el. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége által használt minősítési rendszer szerint a pázmándi házban je-lenleg három napraforgós színvonalú - szálloda esetében ezt háromcsillagosnak nevezhetnénk - ellátást tudnak nyújtani. Kerkuska Csaba azt mondja, mindenképpen szeretnék négy napraforgóssá fejleszteni a vendégházat, amelyhez első körben egy nagyjából ötmillió forintos beruházásra van szükség. Ehhez próbálnak most forrást szerezni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében nemrég kiírt támogatási lehetőségeken keresztül.
- A legsürgősebb feladat a tetőcsere, amit összekötnénk egy napkollektor beépítésével, így a jövőben napenergia segítségével állíthatnánk elő a meleg vizet - mondja Kerkuska Csaba. - Mivel a szolgáltatásainkkal elsősorban a gyermekes családokat céloztuk meg, így ki kell alakítanunk egy kis udvari játszóteret, szükségünk van fából készült új kerti bútorokra, valamint szeretnénk építeni egy kemencét és egy kerti grillsütőt is. Tervezzük, hogy baromfikat is tartunk, így a vendégek reggelente kakasszóra ébredhetnének, friss tojást ehetnének.
A nemrég kiírt ÚMVP-pályázatra a Velencei-tó környékéről Kerkuskáékkal együtt várhatóan 15-20 kérelmet nyújtanak majd be - tudtuk meg Stadler Klárától, a gárdonyi kistérség helyi vidékfejlesztési irodájának vezetőjétől. A pályázók általában a jelenleg három napraforgós minősítésű vendégházaikat szeretnék négy napraforgóssá fejleszteni. A falusi vendéglátók sokféle elképzelés megvalósításához kérnek támogatást, így például fűtéskorszerűsítéshez, udvari térkövezéshez, járdaépítéshez, parkosításhoz, kerékpárvásárláshoz, borospince-felújításhoz.
- Ha megvalósul mindaz, amit kigondoltunk, akkor egy olyan szálláshelyet alakíthatunk ki a régi szülői házból, ahová nemcsak nyáron, hanem egész évben érdemes lesz betérni - mondja Kerkuska Csaba. - Van öt kerékpárunk, úgyhogy a nálunk megszálló családok, ha az időjárás ezt lehetővé teszi, körbebiciklizhetik a Vértest vagy a Velencei-tavat. Télen, ha van hó, szánkózni is lehet a közeli Kopasz-hegyen, ahol remek pálya található.
A falusi vendéglátást helyezi előtérbe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) úgynevezett III-as tengelyének nemrég kiírt pályázata. Erre azok a természetes személyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, nonprofit szervezetek, továbbá települési és kisebbségi önkormányzatok jelentkezhetnek, akik és amelyek ötezer fő alatti, vagy négyzetkilométerenként száz fő népsűrűségűnél kisebb településen élnek, illetve tevékenykednek. A támogatás igénybe vehető a falusi turizmushoz, valamint a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, a már működő szálláshelyek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, a kialakított szálláshelyhez kapcsolódó étkezési, kulturális és szabadidős szolgáltatások beindítására. A támogatás mértéke - 35-40 százalékos önrész mellett - maximálisan 200 ezer euró, azaz ötvenmillió forint lehet, a kérelmek első benyújtási időszaka 2008. november 30-án zárul. A legkisebb adható támogatás kérelmenként 300 ezer forint lehet. A települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek és nonprofit szervezetek - amennyiben beruházásuk közhasznú tevékenységhez köthető - az összes elszámolható kiadás száz százalékát támogatásként kaphatják. (További részletek az ÚVMP honlapján: www.uvmp.eu)
