Nemzeti becsületbíróság?
Az elmúlt évek hazai jogalkotási vitái és jogalkalmazási gyakorlata áttekintése után készítsen öszszegzést, hogy melyek a radikálisok elleni fellépés jogi eszközei - ezt várja például az igazságügyi és rendészeti minisztertől Gyurcsány. Draskovics Tibornak meg kell vizsgálnia, miként kellene úgy módosítani a jogalkalmazást, illetve a szabályozást, hogy a magyarországi nacionalizmus és radikalizmus ne ronthassa meg a két ország közötti kapcsolatokat. Ez nem lesz könnyű, hiszen a jogalkalmazás nagyrészt a független bíróságokon múlik, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát szabályozó törvények módosításához pedig kétharmados többségre lenne szükség.
A miniszterelnök korábban utalt rá, hogy elejét kellene venni a szélsőségesek "exportjának". Arra a kérdésünkre, hogy van-e valamilyen konkrét elképzelés erre, egyelőre nem kaptunk választ.
Az igazságügy-miniszternek politikai nyilatkozattervezet formájában javaslatot kell tennie nemzeti-nemzetiségi magatartási kódexre. A szóvivő szerint ennek célja, hogy a politikai közbeszédből kiszoruljanak a szélsőséges megnyilvánulások. Az esetleges sérelmeket nemzeti becsületbíróság keretében vizsgálhatnák ki. Emellett a tárcának javaslatot kell tennie, miként teremthetnek lehetőséget arra, hogy a kisebbségeket érő atrocitások esetén bármely érintett állam kezdeményezhesse annak közös kivizsgálását.
A pénzügyminiszternek - az oktatási és a gazdasági tárcával közösen - arról kell előterjesztést készítenie, milyen módon részesíthetnék kiemelt támogatásban a kisebbségi kulturális és oktatási intézményeket. Az oktatási minisztertől jelentést várnak, amelyben beszámol róla, milyen lehetőségek vannak a kisebbségi oktatásban arra, hogy más országok tankönyveit használják. Amennyiben ennek van valamilyen akadálya, jogszabály-módosítást kell kezdeményezni.
Az érintett miniszterek a feladatok végrehajtására egy hónapos határidőt kaptak - közölte a szóvivő.