Négy törvényt módosítana a kormány az úgynevezett egészségügyi salátatörvénnyel, amelynek a tárgyalását tegnap kezdte meg a parlament. Az Alkotmánybíróság által "javításra ítélt" reformtörvények részei a módosító csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végső soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. Eszerint évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A kormány tervei szerint a jövőben a biztosító tenne javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt még módosíthatnák a regionális egészségügyi tanácsok, a végső állapotot viszont az ÁNTSZ regionális tisztifőorvosa hagyná jóvá.

Ha a javaslatot jóváhagyja az Országgyűlés, megkezdődhetnek az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. Székely Tamás szakminiszter szerint a változások nyomán enyhülnek a jelenlegi finanszírozási feszültségek és újrarajzolható az ellátási térkép. Az egészségbiztosító több jogosítványt kaphat, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol, milyen és mennyi feladatot finanszíroz közpénzből. Minőségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerződést bonthatnak. Szintén e módosító csomag részeként területi ellátási kötelezettség terheli majd a szakrendelőket. Ez azt jelenti, hogy minden biztosítottnak kijelölnek egy olyan szakrendelőt, amely nem utasíthatja el az ellátását.

A Fidesz, a KDNP és az MDF a javaslatban foglaltaknál alapvetőbb változásokat vár a kormánytól, szónokaik ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy támogassák a jogszabályjavaslat egyes elemeit. Soltész Miklós, a KDNP képviselője kifogásolta, hogy a javaslatban nincs szó a kórházi teljesítmények korlátozásának feloldásáról, a várólistákról. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormány a hazai kisvállalkozók (patikusok) helyett a multinacionális patikaláncokat védi.

Bár az SZDSZ nevében Bőhm András nem ígért támogatást a javaslat elfogadásához, de felhívta a teremben ülők figyelmét arra, hogy a reform nem a patikusok, az orvosok érdekeinek megvédéséről, hanem a betegről szól. Azt pedig, hogy a reform iránya jó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az uniós országok egészségügyi rangsorában egy év alatt tíz helyet léptünk előre.