Megszorítási verseny, fideszes induló nélkül
"Hogyhogy nem szavazta meg hétfőn az Országgyűlésben a Fidesz a plafontörvényt?" - ezen még a konzervatív oldalon is elcsodálkoznak. A plafontörvény szigorú korlát a kisebbségi Gyurcsány-kormány számára; garancia arra, hogy "nem szállhat el" a büdzsé. És arra is, hogy a jövő nyári európai parlamenti választás vagy a 2010-es választások előtt is csak meglehetősen nehezen tudnának a szocialisták osztogatni. Különösebb politikai kockázatot tehát nem jelentett volna a Fidesz (és a KDNP számára), ha igennel voksol. Ráadásul az azt kezdeményező szabad demokraták messzire elmentek, akceptálták a Fidesz által már évek óta javasolt Költségvetési Tanács felállítását is.
Hogy ennek ellenére mégis, miért a fideszes "nem"? Nem túl meggyőző magyarázat erre például az, amiről Pelczné Gál Ildikó nyilatkozott a TV 2-ben, jelesül, hogy feláll egy "titkárság" is a Költségvetési Tanács mellett, és ez így már pazarlás. Az elutasítás igazi oka talán inkább az lehet, hogy a plafontörvény jövőre és az után is hivatkozási alap lehet a nadrágszíj meghúzásához, a költségvetési kiadáscsökkentéshez Gyurcsány Ferenc számára, s ehhez a Fidesz semmiképp sem adhatta a voksát, "a gigantikus méretű megszorításokhoz" - hogy Orbán Viktort idézzük - a Fidesz nem partner.
Mindazonáltal az is felvetődik: hogyan lehet, hogy a Fidesz szinte ugyanazokkal a kizárólag népszerű javaslatokkal áll elő naponta, mint a 2006-os választások idején: adó- és járulékcsökkentés, növekedési pálya, szociális biztonság, ez az orbáni "aranyháromszög" képlete. Mintha nem is lenne globális pénzügyi válság... Persze vannak azért a krízisre reagáló fideszes válaszok is: Orbán Viktor Brüsszelben lobbizott, később levelet írt Angela Merkelnek, Nicolas Sarkozy-nek, a Matolcsy György által a gazdasági csúcson elővezetett 0 százalékos járulékkulcs 25 év alatt és 55 éves kor fölött; vagy éppen a 11 és fél százalékos jegybanki alapkamat "drasztikus és azonnali" 6 százalékra való mérséklése, az állami vezetők éves jövedelmének a felére csökkentése - megannyi népszerű felvetés. (Az állami vezetőkön a Fidesz szerint 500 milliót lehetne spórolni évente, a kormányzati PR-on 40 milliárdot, a korrupció visszaszorításával 200 milliárdot.)
Miközben a túlfélen a kormány az összes népszerűtlen és már bejelentett válságkezelő intézkedéssel - a 13. havi nyugdíj kifizetésének a felső határa 80 ezer forint, nyugdíjkorrekciós program jövő őszre halasztva, a közalkalmazottak számára nem lesz 13. havi juttatás stb. - már 600 milliárdos "megszorításnál" tart. S úgy tűnik még nincs vége. Veres János pénzügyminiszter legalábbis A szólás szabadsága című műsorban egyértelművé tette: ha szükséges, lesz további kiadáscsökkentés, a kormány számára "nem lesznek tabuk".
"Töröljük el az adókedvezményeket és csökkenjen a családi pótlék!" - az SZDSZ számára most sincsenek tabuk. De a szabad demokraták már a gazdasági csúcs előtt tettek nem túl népszerű javaslatokat: a liberálisok megszüntetnék a minimálbért, bevezetnék az ingatlanadót, a társasági adót a mostani 16 százalékról 18-ra emelnék, a jóváírás kivételével minden szja-kedvezményt megszüntetnének, plusz 9000 közfeladatot leépítenének. Az SZDSZ összesen 130 milliárdot takarítana meg a büdzsének. A kispárti "felelősségi versenyt" Dávid Ibolya indította el a nemzeti csúcson, amikor kifejezetten népszerűtlen javaslatokkal - 13. havi nyugdíj felfüggesztése, a nyugdíjak és a közalkalmazotti-köztisztviselői bérek befagyasztása - kijelölte a felelős politizálás negatív pólusát. Az érem másik oldala: az SZDSZ konzekvensen az adócsökkentés híve, az MDF pedig 150 milliárdos hiteltámogatási programot indítana kis- és közép vállalkozóknak.
Annak, hogy a Fidesz demonstratíve nem vesz részt a "ki tud jobban megszorítani versenyben", valószínűleg az az egyik oka, hogy az Orbán-féle válságmenedzselés (pl. a nyugdíjak reálértéken történő befagyasztása) kiszivárgása jól modellezte, mire számíthat a Fidesz, ha "jön az Orbán-csomag" - félmillió szimpatizáns elveszítésére. (Azt viszont Orbán Viktor soha nem cáfolta, hogy felülvizsgálná a sztrádaépítéseket és az állami nagyberuházásokat, például a 4-es metró ügyét - így akár százmilliárdos források szabadulhatnak fel.)
Másrészt: mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy a szabad demokraták is megszavazzák a költségvetést, rövid távon nincs esély a Gyurcsány-kormány távozására. Akkor meg miért is kockáztatna bármit is népszerűtlen ötletekkel a népszerűségi listák éllovasa?
Nem lehet azonnal alapkamatot csökkenteni, ez nem lehet megoldása a gazdasági növekedés beindításának - ezt Járai Zsigmond volt MNB-elnök közölte a Klubrádióban. Előtte szerinte egy szerkezeti átalakítást tartalmazó csomagra van szükség: a költségvetési kiadások, a parlament és a minisztériumok felére csökkentésére, az önkormányzati rendszer átalakítására. Orbán Viktor tegnap is "drasztikus és azonnali" kamatcsökkentést szorgalmazott, szerinte 250 ezer munkahelyet védene meg a 11,5 százalékos alapkamat 6 százalékosra csökkentése.
