Fiók mélyén a Demokrácia-csomag
Láthatatlan folt maradt a miniszterelnök által korábban kezdeményezett "tisztasági csomagon", de ezt tulajdonképpen senki nem sajnálja. Gyurcsány Ferenc korábban hétpontos intézkedési csomagot jelentett be, kimondatlanul is a Zuschlag-ügyre adott válaszként. Ebben korlátok közé terelte volna a kampány- és pártfinanszírozási törvényt, rendezték volna a pártok ifjúsági szervezeteinek finanszírozását, megalkották volna "Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályrendszerét", elrendelték továbbá a vezető köztisztviselők vagyonosodási vizsgálatát és a főállású képviselőséget (vagyis azt, hogy a honatyákat eltiltják minden más munkától) és a képviselői tiszteletdíjak rendezését.
Ezeket csak részben sikerült teljesíteni, de ez nem a kormányfőn, illetve az MSZP-n múlott - a Fidesz több kérdésben keresztbe feküdt a kétharmados támogatást igénylő megállapodások előtt. A tisztasági csomagban szereplő "főállású képviselőség" terve azonban nemcsak a Fideszben, de a szocialista padsorokban is "palotaforradalmat" gerjesztett. A leghangosabban Karsai József polgármester-képviselő ágált a javaslat ellen. Azt kifogásolta, hogy ezzel "egy platformra küldték Zuschlaggal, mintha minden polgármester-képviselő bűnöző lenne".
A feszültséget az oldotta, hogy Molnár Gyula szocialista képviselő, Újbuda polgármestere vezetésével munkacsoport alakult, amely a kormánypárti polgármester-képviselőket fogta össze egy alternatív csomag kidolgozására. Időközben Gyurcsány Ferenc is belátta, hogy a főállású képviselőség bevezetésének terve talán elsietett - így könnyedén ment bele, hogy ez a pont kikerüljön a csomagból. A Molnár Gyula-féle csoport eközben kidolgozott egy alternatív javaslatgyűjteményt "Demokrácia-csomag" néven. Ebben a főállású képviselőséget elfogadhatónak tartják, de csak 2014-től. Ráadásul ellensúlyozásként egy hatékonyabb érdekérvényesítő rendszer kidolgozását, egy második parlamenti kamara létrehozását javasolták, amelyben a megyei és a regionális önkormányzatok kapnának mandátumot.
Ez nem jelentené a képviselők számának növelését, mivel ezzel párhuzamosan a Demokrácia-csomag részévé tették a kisebb parlament ügyének rendezését is. Utóbbi kapcsán voltak olyan elképzelések, hogy a listás szavazás felé mozduljanak el, de végül csak kisebb létszámcsökkentést javasoltak.
A főállású képviselőség bevezetését végül az MSZP is támogatta, igaz, a dátumot 2014-ről 2010-re módosították. Ennek oka az volt, hogy az említett frakcióülésen a polgármester-képviselőkből szinte alig néhányan vettek részt, így az érdekeiket sem tudták ráerőltetni a képviselőcsoportra, a frakció pedig így akart "barackot nyomni a hisztis érintettek" fejére.
A Demokrácia-csomag tehát elkészült ugyan, de időközben a népszavazás és a reformok átvették az közbeszéd irányítását, így a kormányzat és a kormánypárt nem is erőltette annak törvénybe foglalását. A dokumentum azóta is a kormányfő fiókjában pihen, és nem valószínű, hogy a választások előtt napirendre kerülne. Forrásaink azt mondják, a pártközi tárgyalások során a nagyobbik ellenzéki párt kijelentette: miután azzal számolnak, hogy 2010-ben és 2014-ben is "besöprik" az önkormányzati helyeket, ezért nekik most nem érdekük megbolygatni a rendszert.
