Gúzsba kötve kell táncolnia Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, ha teljesíteni akarja a kormányfő felkérését. Gyurcsány Ferenc azt várja ugyanis, hogy a tárca dolgozzon ki olyan jogszabályi környezetet, amely gátat vethet a félfasiszta szervezetek utcai masírozásának. Az indok pedig az, hogy a magyar szélsőségesek - ürügyet szolgáltatva a szlovák nacionalisták támadásának - rombolják az ország tekintélyét.

Csakhogy az Alkotmánybíróság (AB) már többször keresztbe tett a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni kívánó törekvéseknek, és a Magyar Gárda vagy a Nemzeti Őrsereg elleni fellépésre sincs más ok, mint hogy az általuk képviselt nézetek sokakban megütközést vagy akár félelmet is ébresztenek. Az AB azonban többször leszögezte: alkotmányos alapjogok védelme - és ilyen a gyülekezés vagy a szólás szabadsága is - "nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak".

Mást pedig a szélsőjobb egyelőre nem tesz, az egyesületek nem követnek el bűncselekményt, nem szólítanak fel annak elkövetésére, és a hatalom erőszakos megszerzését sem tűzték ki célul. Az egyenruhás felvonulások az erőszak közvetlen bekövetkeztének a veszélyével sem járnak, ami az AB szerint a véleménynyilvánítás korlátozhatóságának feltétele.

Szerettük volna megtudni az igazságügyi tárcától, hogy milyen irányban akarnak elmozdulni, de az illetékesek egyelőre nem nyilatkoznak.

- Szlovákiában és Magyarországon alapvetően másként ítélnek meg bizonyos alapjogokat, s nem kis részben ebből származnak a konfliktusok - véli Lövétei István alkotmányjogász. Nálunk ugyanis az AB igen tágan húzta meg gyülekezés és a "hőbörgés" határait, így még az újfasiszta nézetek terjesztésének is nehéz gátat vetni. Az EU több tagállamában is fellépnek viszont a holokauszt tagadása vagy a fasiszta propaganda ellen.

Az AB korábbi döntései után vélhetően alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy a neonáci megnyilvánulásokat büntetni lehessen - véli Lövétei. Erre ma kevés az esély, ám a külföldi államok jogrendszerét mindenképpen tiszteletben kell tartani. Már a felvetés is igen kényes - fogalmaz az alkotmányjogász -, de érdemes lenne elgondolkodni azon, miként előzhetnék meg a hatóságok, hogy szervezett csoportok a határon túlra induljanak randalírozni. Az utazás szabadságát a schengeni térségen belül igen nehéz korlátozni, de ha tudomást szereznek efféle törekvésekről, Lövétei szerint talán érdemes lenne közbelépni.

A párizsi békeszerződésben Magyarország kötelezettséget vállalt "minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely (...) revizionista propagandát fejt ki" - emlékeztetett Kolláth György alkotmányjogász. Most szerinte ezt a "szunnyadó" paragrafust kellene feléleszteni, és akkor legalább azokkal szemben bizonyosan felléphetnének, akik a trianoni határokat vitatják.

Mindezek alapján a hatóságok igazgatási lépéseket tehetnének - például bizonyos rendezvényeket betilthatnának -, illetve büntető és szabálysértési tényállásokat alkothatnának. A korrekt megoldás azonban Kolláth szerint is az alkotmánymódosítás lenne; átvehetnék például a német alaptörvény megfelelő rendelkezését, amely szerint a gyülekezés joga a demokratikus államrend elleni fellépés esetén bírói ítélet alapján korlátozható.

Azzal a törekvéssel, hogy ne "exportáljuk" a magyar kisebbség számára is igen kínos szélsőségeseket, azonosul Bárándy Gergely szocialista képviselő, ám a kiutazás tilalmának elrendelésére nem lát jogi lehetőséget. Lapunk kérdésére kijelentette: alapvetően annak az államnak kell megoldást találnia a számára nem kívánatos emberek belépésének korlátozására, amely nem látja szívesen őket.

Más szocialista forrásaink azt is elvetették, hogy módosítsák az alaptörvényt. A gyülekezési jognak bármilyen korlátozása alkotmányos aggályokat vet föl, továbbá tartanak attól, hogy az ilyen szabályozást a Fidesz kormányzati pozícióba kerülve a baloldali ellenzékkel szemben használhatná fel.

Ez a veszély azonban nem áll fenn, mert aktuálpolitikai okok miatt bizonyosan nem járulna hozzá az alkotmány módosításához a Fidesz - szögezte le Répássy Róbert frakcióigazgató. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkotmányos alapelvek sérülhetnének, ha bárkinek az utazáshoz való jogát kívánnák korlátozni. Maga egyébként elvileg elfogadhatónak tartja, hogy a bíróság bizonyos bűncselekmények esetén - mellékbüntetésként - kiutazási tilalmat rendelhessen el, ám az igen aggályos lenne, ha erről egy vélelmezett jövőbeni jogsértésre hivatkozva döntenének. Emellett emlékeztetett arra, hogy a közrendvédelmi csomagban eredetileg szerepelt az alakzatban történő felvonulás - mint kirívóan közösségellenes magatartás - tilalma, ám ezt a kormánypárt is alkotmányosan aggályosnak tartotta, és ezért visszavonta. Répássy ennek alapján is úgy véli, hogy a szélsőséges nézeteket vallók felvonulásának tiltására nincs megoldás.

Szabad véleménynyilvánítás