A tervezet mintegy ötszáz kilométernyi tiszai fővédvonal megerősítését, a hullámterek rendezését, és tizennégy új vésztározó kialakítását ígéri.

A vésztározók szükséghelyzetben 73 ezer hektárnyi területen körülbelül másfél milliárd köbméter vizet tudnának visszatartani. Meghatározták azt is, mely gátszakaszokat kell erősíteni, megemelni ahhoz, hogy extrém vízállások esetén is biztonságos medrében maradjon a folyó.

Az elmúlt öt évben világossá vált: az eredeti elképzelésekhez képest jóval lassabb ütemben készülnek a beruházások. A tervezet szerint 2003 és 2007 között a közép- és a felső-tiszai szakasz mentén a gátak rendbetétele mellett hat árapasztó vésztározót kellett volna megépíteni: a Szamos- Kraszna közit, a nagykunságit, a hanyi-tiszasülyit, a nagykörűit, a tiszaroffit és a cigánd- tiszakarádit. Ehhez képest az elsőt, a cigándit most avatják, a másodikat Tiszaroffnál építik, a többi beruházás még nem kezdődött el. A késlekedést a kormányzat már 2005-ben beismerte, Persányi Miklós akkori vízügyi miniszter szerint "végig kell gondolni a Vásárhelyi-terv eredeti ütemezését".

A beruházások lelassulására októberben Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a figyelmet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium erre reagálva közölte: folyik a Vásárhelyi-terv megvalósítása, s a cigándi, majd a tiszaroffi tározó megépítése után 2013-ig elkészülhet a további négy tározó is.

A Tisza menti önkormányzatok két évvel ezelőtt Memorandum a Tiszáról címmel közös állásfoglalásban szögezték le: a Vásárhelyi-terv csak akkor segíthet a Tisza mentén élők sorsán, ha az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi szempontokat egyforma súllyal veszik figyelembe. Szerintük a vidékfejlesztésből eddig szinte semmi nem valósult meg, s a takarékossági szempontok miatt a települések érdekei háttérbe szorultak. Pácin polgármestere 2005-ben éhségsztrájkkal, további tizenegy polgármester a Parlament előtt demonstrációval tiltakozott a fejlesztések elmaradása miatt.