Két híd újjáépítéséről írt alá egyezményt Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter 2007. november 16-án Párkányban. E szerint a pöstényi hidat a magyar állam, a rárósit a szlovák építi. Magyar részről januárban elkészültek a tendertervek, azokat azonban hónapokon át nem sikerült egyeztetni a szlovák partnerrel. Szlovákiában nem az állam, hanem Besztercebánya megye építési hatósága koordinálja a hídépítést. De csak elvileg, mert a gyakorlatban a szlovák közlekedési tárca felel az államközi szerződések megvalósításáért.

A két ország a határ menti együttműködésről szóló program keretében pályázati forrásokhoz is hozzáférhet, a közös pályázat beadásának határideje december 15-e. A durván egymilliárd forintos költség 95 százalékához lehetne így hozzáférni. Magyarországnak és Szlovákiának mindössze 2,5-2,5 százalékos (!) önerőt kell(ene) vállalnia.

Minderről azon a kicsiny és ingatag fahídon szerezhettünk tudomást, amelyen át lehet sétálni Pösténypusztáról Szlovákiába, Petőre (Petov) és Szécsénykovácsiba (Kovácovce). Erre a két EU-tagország közötti turisztikai megállapodás (2006) után nyílt lehetőség. Állunk a meredező régi hídpillérek alatt, s firtatjuk, miért van még mindig kiírva, hogy "Csónakkikötő". Filip József szécsénykovácsi polgármester adja meg a választ. - A megállapodás értelmében csak csónakkal lehetett átmennünk Magyarországra. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy összetákoltuk a faátjárót, s a közepére egy csónakot kötöttünk. Nehogy szó érje a ház elejét. 2007-ben már nem volt szükség a csónakra, amivel különben soha senki nem ment át. Minek is ment volna, amikor mehetett gyalog is.

A gyaloghíd arra jó, hogy a rokonok átmenjenek a temetőbe, a fiúk átruccanjanak lányokhoz. De nem alkalmas arra, hogy valaki átvigyen egy lócát, esetleg egy betonkeverőt a szomszédos faluba. Ahhoz 50 kilométert kell kocsiznia, s Balassagyarmat felé kerülnie. Kell az a híd nagyon, magyarnak, szlováknak egyaránt.

A pöstényi (és a rárósi) híd papíron 2003 óta "épül". Az alapkövet 2005. április 30-án tették le Szili Katalin és Bugár Béla jelenlétében. A két állam ezután számos szakmai megállapodást kötött a hidak létesítéséről. Levelek, parlamenti felszólalások, beadványok, kérelmek, javaslatok születtek. Serfőzőné Fábián Erzsébet, Szécsény polgármestere megemlítette, e-mailben, telefonon próbáltak információhoz jutni, újabb és újabb egyeztetést kezdeményezni, de szlovák partnereiktől sokszor hónapokig választ sem kaptak.

- A Szécsény környéki települések aggódva figyelik a Magyarország és Szlovákia közötti diplomáciai pengeváltásokat - mondta a polgármester. - Nem szeretnénk, ha a város és a kistérség húzná a rövidebbet. Ha kiéleződik valamilyen konfliktus a két ország között, mindig aggódva olvassuk a híreket, és attól félünk, ez tovább hátráltatja a közúti hidak megépítését. Izgulunk, hogy ne legyenek újabb villongások, Besztercebánya megye pedig meg tudjon egyezni hatásköri ügyekben a szlovák minisztériummal. És kezdődjön meg végre az építkezés. A magyar állam már azt is felajánlotta, megelőlegezi az útalapból a költségeket, aztán a felek majd elszámolnak egymással. A szlovák településekkel jó a kapcsolatunk, átjárunk, rendszeresen találkozunk, tudunk a másik gondjairól.

- Közelebb vagyunk a célhoz, mint 2003-ban - mondja a nyugodt vérmérsékletű Filip József, akitől azzal búcsúzunk el, legközelebb a közúti híd avatásán találkozunk. A két polgármester reméli, ez a jövő nyáron megtörténik. Amikor a szécsényieket faggattuk ugyanerről a nógrádi városka szívében, olyan borúlátó választ is kaptunk: beletelik még pár év, mire meglesznek a hidak, mert azokat a szlovák politika nem akarja. Van, aki optimistább ennél. Az egykori pöstényi vízimolnár Kovácsiban él, szlovák oldalon (régi háza a hídtorzó mellett áll, magyar részen, más lakja). Drexler Sándor nemrég azt mondta, ha újra fölépül a híd, örömében táncra perdül. - Nem botval táncolunk - tette hozzá nevetve az idős férfi.

E hét közepén fontos eszmecserét tartottunk magyarországi partnereinkkel Budapesten. Sikerült tisztázni majdnem minden kérdést a Petőt (Petov) és Pösténypusztát, továbbá Szécsényt remélhetően mielőbb összekötő új Ipoly-híd terveivel, finanszírozásával és kivitelezésével kapcsolatban - nyilatkozta pozsonyi tudósítónknak Albert Andrejko, a besztercebányai megyei hivatal közlekedési és beruházási osztályának vezetője.
A szükséges önrészt a megyei hivatal már erre az esztendőre tartalékolta, s jövő évi költségvetésében is jóváhagyja. Szlovák részről még nem sikerült megszerezni minden engedélyt a Rárós-Ráróspuszta-Nógrádszakál közötti új Ipoly-híd uniós pályázatához, holott Gyurcsány Ferenc és Robert Fico másfél évvel ezelőtt ennek a felépítéséről is megegyezett. Molnár Katalin, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért szlovákiai civil szerveződés elnöke a késést azzal magyarázta, hogy a szlovákiai jogszabályok szerint az építési engedély nem adható ki, amíg minden tulajdonjogi kérdés nincs rendezve. - Nem volt könnyű azoknak az ingatlanoknak a megvásárlása, amelyeken az út vezet majd a hídhoz, de a problémák rövidesen megoldódnak, s elkészülhet a pályázat. (Szilvássy József)