Egyetemi elitek Debrecen és Nagyvárad közös fejlesztéséért
A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem együttműködésében immár három éve működik a Jean Monnet Intézet, amelyet a brüsszeli Jean Monnet Alapítvány támogatásával hoztak létre a két városban a határ menti régiók kapcsolatának és fejlesztési lehetőségeinek kutatására. Az euroregionális kutatóintézet a napokban Szomszédok és partnerek a határ két oldalán címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát Debrecenben magyarországi és romániai kutatók részvételével.
Az intézet munkájáról Süli-Zakar István professzor, a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának dékánja, a Jean Monnet Intézet társigazgatója elmondta: kutatói munkájuk egyik legfontosabb eredménye az Eurolimes tudományos folyóirat megalapítása. Fontosnak tartják azt a többéves kutatást, amelynek során a két város közös fejlesztési lehetőségeinek elemeit vizsgálták meg a közlekedés, az elérhetőség javításától kezdve a humánerőforrás fejlesztésén és a turizmus fellendítésén át a debreceni és a nagyváradi repülőtér együttműködéséig.
A kutatók a határ mindkét oldalán nagy jövőt jósolnak a Debrecen és Nagyvárad közötti széles körű összefogásnak. Ioan Horga profeszszor, a Nagyváradi Állami Egyetem tanára, a Jean Monnet Intézet másik társigazgatója kifejtette: biztatónak tartja, hogy a két város egyetemi elitje szorosan együttműködik, mert ha a két intézmény hallgatói a tanáraiktól ilyen példát látnak, akkor ők is nyitottabbak lesznek a másik ország kultúrájára. A debreceni és a nagyváradi egyetemen nincs olyan kar, ahol valamiféle tudományos együttműködés ne alakult volna ki. Ioan Horga kitért arra is, hogy az egyik legfontosabb vállalkozásuk egy olyan "problémacsomag" elkészítése, amely a Debrecen-Nagyvárad agglomeráció fejlesztési pólusaira fókuszál.
A debreceni konferencián részt vett Constantin Vasile Toca, a nagyváradi egyetem doktorandusza, aki annak a kérdőíves felmérésnek az eredményeit ismertette, amelyben Debrecen és Nagyvárad lakóinak a másik városról kialakított képét összegezték. Az együttműködés alapjainak "erős pontjai" közé sorolták a közös történelmi múltat és a kultúrát, amely máig összekapcsolja a két régiót. Az emberek nagyra értékelték az egyetemek közti szoros kapcsolat is, ugyanakkor a "gyenge pontok" közé sorolták a városok közötti közlekedési viszonyokat. Constantin Vasile Toca hangsúlyozta: a felmérést 2006 végén végezték, s azóta a két település megközelíthetősége sokat javult. Constantin Vasile Toca úgy fogalmazott: a kutatás legfontosabb megállapítása az volt, hogy nemcsak a két város vezetői, hanem a lakosság széles rétegei is alapvető fontosságúnak tartják Debrecen és Nagyvárad közös jövőjének tudományos megalapozását.
Bölcsészkari mesterek
A mesterképzésre készülő hallgatók tájékoztatására, mesterek napját rendeztek pénteken a budapesti ELTE bölcsészkarán. A rendezvény egyik vendégeként Manherz Károly felsőoktatásért felelős szakállamtitkár lapunknak azt mondta: a mesterszakokra kevesebb felkészülési időt jutott, ezért a jövő szeptembertől tömegesen induló képzésekről a hallgatók is kevesebbet tudnak, mint az alapképzés feltételeiről. Ezért van szükség ilyen börzékre. A rendezvény elsősorban a bölcsész alapdiplomásokat kívánta tájékoztatni. a bölcsész területen megalapított ötven, úgynevezett diszciplináris mesterszakból negyven indítási jogát a fővárosi intézmény nyerte el.
Kácsor Zsolt, Debrecen
