A kötéllel megtartott homlokzat
A Kecskeméten élő özvegy Tóth Dénesnét az idén március 1-jén délután azért hívta fel a Lajosmizsén élő húga, hogy figyelmeztesse: településükön rettenetes vihar tombol, ami feléjük tart. A fergeteg nemsokára elérte a várost, és a hatalmas, egybefüggő háztömb - a helybéliek szalagháznak nevezik - függőfolyosóin, elhasználódott nyílászárói közt élesen süvíteni kezdett a szél. Tóth Dénesné megszokta már ezt a hangot, hiszen 1969 karácsonya, a nyolcemeletes tömb megépülése óta él a házban.
Március első napján azonban különös dologra lett figyelmes: a kétszobás lakás hatalmas, városra néző ablakai - kifelé - elmozdultak a helyükből, és velük együtt a plafon, valamint a szobafalak végei is elváltak a homlokzattól. Mivel a keletkezett rés egyre csak nőtt, Tóthné úgy vélte: az egész fal ablakokkal együtt ki fog zuhanni az utcára, ezért kétségbeesetten megmarkolta a nagyobbik szoba ablakkilincsét, mintha bármit is tehetett volna a hatalmas erővel szemben.
A vihar után kiérkező tűzoltók meghökkentek a látványon, majd - miközben a balesetveszély miatt lezárták az utcán a gyalogosforgalmat - négyen is alig tudták egy vastag kötéllel visszahúzni a homlokzatot. Véleményük szerint egy hajszálon múlt, hogy nem lett tragédia a dologból. Tóth Dénesnének volt lakásbiztosítása, de a kárfelmérő, annak mértéke miatt, azt nem vehette fel, és sietősen távozott a lakásból.
Aztán teltek-múltak a hetek. Tóth Dénesné számára végtelennek tűnt az idő, néha csak minden előzmény nélkül elsírta magát, miközben bujkálva közlekedett a szoba falait tartó kötél alatt. Egy független műszaki szakértő megállapította, hogy a kialakult helyzet életveszélyes, ezért mihamarabb helyre kell állítani az eredeti állapotot, ehhez azonban a függesztéseket és a teljes ablakrendszert ki kell cserélni. Kiderült: a széltől keletkezett vákuum hatására mozdult ki a helyéből a homlokzat. Áprilisban a biztosító újra felmérte az ujjnyi résekkel határolt homlokzatot, majd közölte: nem vállalja a teljes kár megtérítését, mert nemcsak a lakásban keletkezett kár, hanem az ingatlan szerkezete is károsodott, ami viszont már a lakásszövetkezet felelőssége. A lakásszövetkezetnek azonban nincs biztosítása az ingatlanra, ezért Tóthné ügyvédhez fordult. Időközben a műszaki szakértő hivatalból megküldte szakvéleményét az önkormányzat építési osztályához, ahonnan áprilisban Tóthné arról kapott határozatot, hogy a balesetveszélyes helyzet miatt nyolc napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot, különben pénzbírsággal büntetik. Az idős asszony azzal fellebbezte meg a határozatot, hogy ennyi idő alatt képtelenség megcsináltatni a lakást, és nincs is pénze a kétmillió forintra taksált kár helyreállítására.
Az ügyvéd közbenjárására nyáron a biztosító végül felvállalta a helyreállítás megtérítését: már csak az építési engedély, valamint egy vállalkozó hiányzott, aki nemcsak legyártja, hanem be is építi az ablakokat, és visszaállítja a kiszakadt homlokzatot. Újabb hosszú hetek következtek, miközben az önkormányzat szeptember végéig haladékot adott a lakás helyreállítására. Az építési engedély - a teljes körű szakhatósági engedélyek beszerzése miatt - mindeddig nem készült el, miközben Tóthné lakásából folyamatosan szökik a meleg.
Megtudtuk: a szalagház harmincéves szavatossági ideje lejárt, elengedhetetlen lenne műszaki átvizsgálása, továbbá egy intézkedési terv elkészítése, mert jelenleg nemcsak a lakók, hanem a járókelők is veszélyben vannak. Kurucz Tibor, a Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke azt mondta: a lakók által fizetett üzemelési hozzájárulás nem elég a ház műszaki átvizsgálásra, nem beszélve a felújítás költségeiről.
