Álom a családbarát munkahely
Magyarországon túl kevesen dolgoznak, de ők az optimálisnál sokkal többet - erre a következtetésre jutottak az Életminőség a változó Európában című uniós kutatás hazai készítői. Nyolc európai ország munkavállalóit kérdezték meg arról, milyennek tartják munkájuk és magánéletük minőségét, egymásra gyakorolt hatását. A készítők, Rédai Dorottya és Fodor Éva, a CEU munkatársai hangsúlyozzák: a kutatás nem reprezentatív, az eredményekkel az életminőség egyenlőtlenségeire szeretnék felhívni a figyelmet.
A kutatásban Magyarország, Hollandia, Svédország, Finnország, Portugália, Bulgária, Nagy-Britannia és Németország vett részt. Egy kiskereskedelmi üzletlánc, egy kórház, egy bank és egy telekommunikációs cég dolgozói válaszoltak a kérdésekre.
Kiderült, hogy a legkevésbé fejlett három országban, Magyarországon, Portugáliában és Bulgáriában dolgoznak a legtöbbet az emberek, Magyarországon például több mint 45 órát hetente, míg Svédországban csak 37-et. Ugyanebben a három országban volt a legkisebb a különbség a nők és férfiak munkaideje között. Ez a részmunkaidő hiánya miatt van.
Rákérdeztek az előzetes bejelentés nélküli túlórákra is. Arra, hogy gyakran előfordul-e, hogy néhány órával a munkaidő lejárta előtt derül ki, hogy tovább kell maradni. A magyarok 32 százaléka azt mondta, ez gyakran megesik. Finnországban csak 9, Hollandiában 11 százalék számolt be hasonlóról. A kutatás készítői hangsúlyozták: egy családbarát munkahelyhez az is hozzátartozik, hogy időben értesítik a túlóráról a munkatársakat, hogy ennek megfelelően alakíthassák programjukat. Különösen a gyerekeseket hozzák a túlórával nehéz helyzetbe: az óvoda, az iskola nincs tovább nyitva.
A munkahelyre való eljutás, a naponta utazással töltött idő is a magánélet rovására megy. Ebben a magyarok végeztek a legrosszabb helyen: a válaszadók átlagosan 44 perc alatt érnek be a munkahelyükre. A finnek 26, a németek 31 percet fordítanak ugyanerre. Arra is rákérdeztek, hogy az egyes országokban hány nap betegszabadságot vesznek igénybe a megkérdezettek. A magyar nők évente 4, míg a svédek tizennégy napot maradnak otthon betegség miatt. - Ez a kiszolgáltatottság mutatója - hangsúlyozzák a kutatók. Minél jobban fél valaki az állása elvesztésétől, annál kevésbé mer - akár betegség miatt - hiányozni.
A családbarát munkahelyek egyik legfőbb jellemzője a rugalmas időbeosztás és az otthoni munkavégzés lehetősége. Ebben Svédország és Németország vezet, Magyarországon az átlagnál kevesebben vehetik igénybe ezeket. Minden vizsgált országra jellemző volt, hogy a férfiak sokkal gyakrabban dolgoznak rugalmas munkaidőben, mint a nők. A rugalmasság főleg a vezető beosztásban dolgozók privilégiuma - és köztük több a férfi.
Végül arra is rákérdeztek, hogy mennyire élvezik a munkájukat a válaszadók. Ez lepte meg legjobban a készítőket: a magyarok, a bolgárok és a portugálok, annak ellenére, hogy rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, semmivel sem élvezik kevésbé a munkát, mint a svédek vagy a finnek. Ugyanakkor Magyarországon az átlagnál többen mondták, hogy a munkájuk rossz hatással van a magánéletükre, a családjukra. Ráadásul az átlagnál stresszesebbnek érzik a munkájukat, és bizonytalanabbak abban, hogy meg tudják-e tartani.
Egy, a kutatást ismertető konferencia résztvevői több családbarát intézkedés bevezetését szorgalmazták. Ilyen például az a Svédországban, Spanyolországban és Ausztriában működő modell, amely szerint a kisgyerekes szülők egyikének, tehát vagy az apának vagy az anyának alanyi joga, hogy részmunkaidőben dolgozzon, amíg a gyermeke nem lesz iskoláskorú. Egy másik javaslat - szintén svéd mintára - a szülőszabadság rugalmas igénybevételének lehetősége. E szerint a gyest a gyerek egyéves kora után fel lehetne használni a munkaidő egy részének megváltására. Vagyis az anya dolgozhatna napi 4 órában, és a maradék négyben részidős gyesen lehetne. Ismertettek egy másik nyugat-európai modellt is: a munkaidő életciklusokhoz való igazításának lehetőségét. Például Hollandiában kétévente mód van arra, hogy a munkavállaló újragondolja, hány órában dolgozna.
