Még nem hétköznapi a válság
Nem ösztönözték a megtakarításokat, engedték, hogy a lakosság és a vállalatok devizában adósodjanak el, nem sikerült végrehajtani a reformokat, a költségvetés 2002 és 2006 között túlköltekezett. A mai gazdasági csúcson mindezt bizonyára a kormányfő szemére is vetik.
A magyar lakosság azonban még csak beszél a válságról, de nem érzi a saját bőrén. Egyelőre. A plázákban és vásárcsarnokokban az ilyenkor szokásos, a karácsonyi szezon közeledtét jelző nyüzsgés jellemző. A kisebb boltok sem érzik a válság hatását. Jobban megérzik a megszorításokat az utazási irodák: volt olyan hazai multi, amelynél miután megszületett a költségcsökkentő utazáskorlátozó döntés, már csak az a munkatárs szállhatott repülőre, aki a döntés pillanatában valamely reptéren tartózkodott, mindenki mást azonnali hatállyal értesítettek, hogy az útját törölték. Az autópiacon immár harmadik éve csökken a kereslet, a pénzügyi válság utáni első pánikon azonban túl van az ágazat, az októberi sokkhatás elmúlt. Kétféle hangulat jellemző, van, aki elhalasztja az autóvásárlást, és van, aki előre hozza.
Nem panaszkodnak a közüzemi szolgáltatók sem, igaz, náluk csak hónapok múlva derül ki, hogy nőtt-e a nem fizető ügyfelek száma. Ők inkább amiatt aggódnak, hogy hosszabb távon elmaradhatnak a szükséges fejlesztések - például a panelek korszerűsítése. Inkább a cégeket tartják kockázatosabb ügyfélnek. A megkérdezett hitelintézetek, egyöntetűen arról számoltak be, hogy a korábbi évekhez képest az elmúlt hetekben nem romlott a hitel-visszafizetési hajlandóság - bár a feketelistán nyilvántartottak száma folyamatosan gyarapodik. Az ügyfeleik egyelőre nem aggódnak kötelezettségeik miatt. Az OTP országos fiókhálózatában mindössze "néhányan" érdeklődtek halasztás, illetve moratórium lehetőségéről, míg a CIB szerint az átütemezés felől tudakozódók száma némiképp növekedett az elmúlt hetekben.