Öt év börtön tojásdobálásért?
Nagyobb kockázatot vállal majd, aki egy békés demonstráció résztvevőit zaklatja - legalábbis, ha Sólyom László köztársasági elnök aláírja a közrendvédelmi csomagot. A parlamentben hétfő este elfogadott törvénymódosítás szerint a jelenlegi három helyett öt év börtönnel fenyegetnék, ha valaki "csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva" nyilvános rendezvényen garázdálkodna.
Ugyanakkor a Btk.-ba bekerül egy értelmező rendelkezés: erőszakos magatartásnak minősülne a "más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására". Ilyen például a tojásdobálás, tehát ettől kezdve a tiltakozás e sajátos formájának minősítése nem bírói mérlegelés kérdése.
Súlyosabb büntetésre számíthatna az is, aki a közérdekű üzem működését zavarja meg. Ha csoportosan akadályozzák például az autóbusz-közlekedést - ilyen volt az Erzsébet hídi blokád, a legenyhébb szankció kétévnyi, a legszigorúbb pedig nyolc év börtön lenne. Emellett változna a közveszélylyel fenyegetés tényállása: a köznyugalom megzavarására alkalmas tény állítása mellett büntetnék azt is, ha valaki azt a látszatot kelti, hogy "a közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik".
A hétfőn elfogadott módosítások hatálybalépése után a hatóság eljárásának megzavarását is büntetni kellene. A tárgyalótermi randalírozás alapesetben két évig terjedő börtönnel sújtható, de ha ezt csoportosan teszik, már három év a felső határ. Emellett több bűncselekmény esetén az előkészületet is szankcionálnák. E körbe tartozik például a bántalmazás hivatalos eljárásban, a kényszervallatás és a hivatalos személy elleni erőszak. E szerint már azt is bezárhatnák, aki arra buzdít, hogy verjék ki a gyanúsítottból a vallomást, vagy aki egy demonstráción a rendőrök elleni támadásra szólít fel.
A parlament több ponton módosította a szabálysértési törvényt is. Például százezer helyett százötvenezer forintnyi bírsággal sújthatnák azt, aki a gyülekezési jogról szóló törvény szabályait megszegve szervez demonstrációt. Más egyesülési jogának korlátozását - ilyen lehet akár egy nagygyűlés "szétfütyülése" is - pedig százezer forintig terjedő pénzbüntetéssel fenyegetnék.
Az eredeti elképzelések szerint büntették volna, ha nyilvános rendezvényen olyan csapat jelenne meg, amelynek "alakzata, a csoport vezetője által használt vezényszavak és más jelek" másokban félelmet keltenének. E szerint a Magyar Gárda fekete egyenruhás felvonulása önmagában szabálysértés lenne, de ezt az SZDSZ nem támogatta, ezért kivették a csomagból.
A módosítás szerint változnának a szabálysértési bírság behajtásának szabályai. Ma sokan úgy gondolják, hogy a büntetést inkább "leülik", ám erre nem lesz majd érdemes bazírozni. A hatóságok ugyanis lehetőséget kapnának arra, hogy amennyiben a büntetést közadók módján nem tudnák behajtani, a megbírságolt személy ingatlanára jelzálogjogot jegyeztessenek be.
Hétfőn a képviselők elfogadták az emberi méltóságot súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez tulajdonképpen a gyűlöletbeszéd tiltására vonatkozó újabb kísérlet, és a célja, hogy a polgári jog szabályai szerint követelhessenek elégtételt mindazon csoportok tagjai, akiket a nemzeti, etnikai hovatartozásuk, vallási meggyőződésük vagy szexuális irányultságuk miatt nagy nyilvánosság előtt megsértettek. Az Alkotmánybíróság már több alkalommal kimondta, hogy az efféle szabályozás a véleménynyilvánítás szabadságát sérti, ezért nem kizárt, hogy ez a jogszabály sem menne át az alkotmányossági teszten. Egyébként kormánypárti képviselők nem tartják kizártnak, hogy a törvényt már az államfő sem ír-
ja alá.
