A közfoglalkoztatás független a piaci változásoktól, a válsághelyzet által generált munkanélküliséget a kormány másfajta eszközzel kívánja kezelni, illetve kivédeni - mondta tegnap a szociális és munkaügyi miniszter. Szűcs Erika a Politikatörténeti Intézet Kulcskérdések című közéleti vitasorozatának rendezvényén az Út a munkához programmal a foglalkoztatottság növeléséért címmel tartott előadásában erről annyit árult el, hogy a tervek szerint 70 milliárd forintot csoportosítanak át munkahelymegőrzésre az uniós pénzekből. A mai gazdasági csúcson ismertetik azt a koncepciót, amely a munkahely megtartására helyezi a hangsúlyt.

A miniszter a szociális ellátórendszer átalakításáról szóló, vitaindítónak szánt előadásában kifejtette: a jelenlegi 440 ezer munkanélküli fele életkorából, egészségi állapotából, saját egyéni élethelyzetéből következően nem képes munkát vállalni. Ők továbbra is jogosultak lesznek a pénzbeni ellátásra. Igaz, ennek fejében együtt kell működniük a családsegítő központtal. A többiek bevonhatók a közfoglalkoztatásba: az önkormányzatok segítségével munkalehetőséget teremtenének számukra, így nem segélyből, hanem bérből élhetnének.

Szűcs Erika mindazonáltal úgy kalkulál, hogy a rendszer átalakításával 63 ezer ember egész évi, hatórás foglalkoztatását biztosítják. A programmal olyan munkalehetőségeket kínál az önkormányzatokon keresztül a kormány, amelyek értékteremtéssel párosulnak, és megadják a lehetőséget arra, hogy tisztes jövedelemből megéljenek azok, akik eddig segélyt vettek fel, segítséget adva ahhoz is, hogy az érintettek visszataláljanak a nyílt munkaerőpiacra. A tárca modellszámításai szerint egyetlen családmodell - a két gyermekét egyedül nevelő szülő - számíthat arra, hogy csökken a bevétele, de már gondolkodnak a kiegészítés lehetőségéről.

A vitában felszólalók - többségük a vállalkozók képviselői - felvetették, hogy főleg a hátrányos helyzetű országrészekben erősítené a legális foglalkoztatást, ha az önkormányzatok részt vehetnének a munkaerő-kölcsönzésben. Elhangzott az a javaslat is, hogy az önkormányzatok közcélú gazdasági társaságokat hozhassanak létre a kistérségekben, így is segítve munkahelyek teremtését. A tárcavezető erre úgy reagált: az önkormányzatok vállalkozása most sem tiltott, ha ahhoz olyan funkció társul, amit a település lát el.

Az MSZOSZ tegnap az Országos Sajtószolgálat útján az alábbiakat közölte: "Kóka János nagyvállalkozó, aktív politikus, volt SZDSZ-elnök, volt gazdasági miniszter a minap javasolta a minimálbér megadóztatását, akár eltörlését. Nyilatkozatából kitűnik, fogalma sincs a minimálbér funkciójáról, a foglalkoztatáshoz, a megélhetéshez való viszonyáról. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a minibért törölné el. A teljesítményeknek megfelelő és tisztes megélhetést biztosító bérre van szükség."