IQ-vizsgálat az adóhatóságnál
Az adóhatóság beéri azzal, ha a jelentkezõ IQ-ja eléri a kilencvenet – ez derül ki a pénzügyminiszternek az APEH-nél közszolgálati jogviszonyt létesítõk pszichikai vizsgálatáról szóló rendeletébõl. Vagyis: a még éppen „átlagosnak tekinthetõ” alsó határát súroló intelligenciahányados elegendõ lehet ahhoz, hogy a jelentkezõt „adathozzáférés szempontjából védett” munkakörben foglalkoztassák – és az adóhatóságnál, bizony, ilyen a státusok zöme.
– Ennél jóval többrõl van szó – jelentette ki kérdésünkre Bakonyi Ágnes APEH-szóvivõ. A rendelet ugyanis elõírja, hogy a vizsgálat során fel kell mérni a pályázó mentális képességeit, problémamegoldó gondolkodását, és azokat a személyiségjegyeket is, amelyek esetleg alkalmatlanná teszik a közszolgálatra. Ilyen például az átlag alatti intelligencia, a szenvedélybetegség, a korrupcióra való hajlam, a gyenge feszültségtûrõ képesség, a fokozott agresszivitás, de azt sem látják szívesen, aki pszichiátriai kezelés alatt áll.
A szóvivõ emlékeztetett rá, hogy 2001 elõtt is volt alkalmasságvizsgálat, de az megszûnt, és azóta az APEH vezetõi már többször kezdeményezték az ismételt bevezetését. Így jövõ januártól az adóhatóság három saját pszichológusa fogja megvizsgálni az összes jelentkezõt, aki a meghatározott munkakörökre pályázik, de a végsõ döntés természetesen a vezetõé marad.
Arra a felvetésre, hogy a szokásos tesztek megbízhatóságát szakmai körökben sem egységesen ítélik meg, a szóvivő leszögezte: a módszert a külföldön már több-kevesebb sikerrel alkalmazott eljárásokra figyelemmel állították öszsze. Az alacsonynak tűnő kilencvenes IQ is nemzetközi sztenderd, ám a képességeket és adottságokat nemcsak tesztekkel mérik, hanem a szakemberek mindenkivel el is beszélgetnek. Az APEH pszichológiai laboratóriumában bíznak abban, hogy ezzel legalább a súlyos kockázati tényezőt jelentő embereket sikerül kiszűrni.
Több okból is aggályosnak tartja a jogszabályt Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman érdeklődésünkre azt közölte: kérdéses, hogy lehet-e érzékeny személyes adatok kezelését miniszteri rendelet szintjén szabályozni. Ugyancsak formai hibának tartja, hogy a tervezetet nem küldték meg véleményezésre az ombudsmani hivatalnak, miközben minden olyan jogszabályt véleményeztetni kell, amely adatkezelésről rendelkezik.
Jóri kifogásolja, hogy az alkalmasságvizsgálat túl széles személyi körre terjed ki, így a nyilvántartott adatok mennyisége ugyancsak szükségtelenül nagy. Álláspontja szerint a különleges személyes adatokra - például az egészségi állapotra is - kiterjedő vizsgálódást csak különösen indokolt esetben folytathatnának, ha azt a munkakör jellege valóban elkerülhetetlenné teszi. Azt pedig teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy a pszichiátria kezelést kizáró okként határozták meg, mert ilyen információhoz az APEH hivatalosan nem juthat hozzá, önként pedig senki sem árulja el, hiszen ezzel eleve esélytelenné válik. Az ugyan nem adatkezelési kérdés, hogy a jogszabály tovább erősíti a pszichiátriai gondozásra szorulókkal szembeni stigmatizációt, de az ombudsman szerint inkább ösztönözni kellene arra, hogy vegye igénybe szakember segítségét, aki például egy családi tragédia miatt vagy más okból segítségre szorul.
Bakonyi tájékoztatása szerint a vizsgálat önkéntes lesz, ám aki nem veti alá magát, azt bizonyosan nem alkalmazzák. Az ombudsman szerint itt megint a valós önkéntesség problémája vetődik fel. Az adatvédelmi biztosok már korábban is megfogalmazták aggályaikat, amikor a munkáltatók például a dolgozók személyiségi jogait csorbító ellenőrzési módszerekhez kértek beleegyezést. Itt pedig, úgy tűnik, maga a jogszabály írja elő az "önkéntességet".
A különféle tesztek csupán mankóként szolgálhatnak a kiválasztásban, mert a cégek elsősorban a képzettséget és a tapasztalatot, a szaktudást, a képességeket, az adottságokat, a nyelvismeretet értékelik - tudtuk meg Papp Júliától, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetői kiválasztási szekciójának vezetőjétől. Mindezek pedig kérdőívek kitöltésével legfeljebb korlátozottan mérhetők fel, ennek ellenére sokan élnek ezzel a lehetőséggel, de inkább csak a döntés megalapozása érdekében. A jelöltek IQ-ját viszont nem szokták mérni, mert ez alig árul el valamit, és egyébként is: pozíciója válogatja, hogy hol fontosabb a kreativitás, hol a tapasztalat, hol a monotónia tűrése - véli Papp Júlia.
A versenyszférában főként a munkaattitűdre kíváncsiak, és ehhez többnyire nemzetközileg elfogadott kérdéssorokat használnak. A meghatározó azonban többnyire a jelöltekkel folytatott interjú. Pszichológushoz viszont senkit nem küldenek, bár Papp szerint volt erre példa, de visszatetszést keltett, és nem is vált be.
Az APEH a jövő héten nyílt napot szervez, várja a kételkedő újságírókat, akik maguk is kipróbálhatják a vizsgálatot. Már ha merik...
Szerkesztőségünkből néhányan kitöltöttünk egy, az interneten elérhető IQ-tesztet. Bár eredményeinkre különösképp büszkék nem lehetünk, azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy az APEH-nál bizonyosan találhatnánk állást.
IQ-teszt:
78 pont alatti: nagyon
gyenge eredmény,
79-90 közötti: gyenge
eredmény,
91-110 közötti pontszám:
átlagosnak tekinthető,
111-120 közötti: jó eredmény,
121-től 140-ig: nagyon jó
eredmény,
140 feletti pontszám már
figyelemre méltó.
