A Széchenyi-tervtől az orosz tőkéig
Szombat esti csobbanás - még ma is olvasható az éjszakai mártózásra csábító tábla a nagybajomi fürdő bejáratánál, holott két éve már annak, hogy az utolsó vendég itt a medence vizébe csobbanhatott. A 2004-ben elkészült fürdő huszonnégy hónapja bezárt, a létesítmény kong az ürességtől, egyre csak pusztul.
A Kaposvárhoz közeli Nagybajom fürdőjének története a hatvanas években kezdődött: olajat kerestek a falu határában, helyette termálvizet találtak. A nagybajomiak ennek is örültek: társadalmi munkával, téglajegy-vásárlással maguk építettek medencéket, öltözőket. Negyven év telt el, mire az időközben városi címet nyert település önkormányzata napirendre vette a fürdő fejlesztésének tervét. A Nagybajom nyugati határában lévő 32 hektáros területre modern épületet, élménymedencéket, szaunákat, villaparkot, szállodát álmodtak. Az önkormányzat területtel, termálvízkúttal valamint 52 millió forinttal, tízszázalékos tulajdonrészt szerzett egy több magánszemély által fürdő- és szállodaépítésre létrehozott projektcégben, a Boronka Thermal Villapark Rt.-ben. A cég 2001 őszén 153 millió forintos támogatást nyert a Széchenyi-terv pályázatán, majd elkezdődött a beruházás első, mintegy 600 millió forintba kerülő üteme. A fürdő 2004-ben megnyílt, de a belépőjegy-eladásból származó bevétel még a fenntartási költségeket sem fedezte. A rentábilis működéshez apartmanokra, szállodára is szükség lett volna, de ezekre nem jutott pénz, a részvénytársaság pedig sikertelenül keresett újabb befektetőt, hiába próbált további hiteleket felvenni. Eközben egyre több lett a kifizetetlen számla, s 2006 nyarán a hitelezők csődeljárást kértek a részvénytársaság ellen. A fürdő ekkor bezárt.
Szathmáry Tibor, a Boronka Thermal Villapark Rt. felszámolóbiztosa összesen 1,2 milliárd forintos adósságot "számolt össze". Hamar kiderült, hogy a hitelezők aligha juthatnak pénzükhöz: az először 1,2 milliárdért eladásra kínált komplexum ugyanis senkinek nem kellett, de 800 millióért sem kelt el. Végül az idén nyáron - egy licittárgyalás nyomán - a budapesti Timax Kft. 315 millió forintért vásárolta meg a fürdőt. Információink szerint a helyi takarékszövetkezet 600 milliót, az állam 153 milliót, az önkormányzat a területet, a termálvízkutat és 52 milliót veszített.
A jelentős költségvetési hiánnyal küzdő nagybajomi önkormányzatot - az anyagi veszteség mellett - az is kellemetlenül érintette, hogy a fürdőben foglalkoztatott tizenöt-húsz ember utcára kerülésével újra tíz százalék fölé nőtt a 3400 lakosú településen a munkanélküliség.
A részvénytársaság egykori vezetői, tulajdonosai elérhetetlenek, vagy hallgatnak. Ács Attila, Nagybajom egykori polgármestere arra a kérdésünkre, hogy felelősnek érzi-e magát a történtek miatt, azt felelte: a fürdő nagy lehetőség volt, ezért kellett vállalniuk a befektetéssel járó kockázatot. Szerinte azonban ha lesz tőkeerős befektető, akkor a város az adóbevételeknek és a munkalehetőségeknek köszönhetően visszanyerheti pénzét. Sokan vélekednek úgy, hogy a tulajdonosok közötti vita, továbbá marcali, a nagyatádi és a kaposvári fürdő komoly konkurenciát jelentett. A hatóságok szerint más magyarázat is lehet.
A Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala ugyanis bűncselekmények - jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás és a számvitel rendje megsértésének - gyanúja miatt márciusban vizsgálatot indított ismeretlen tettes ellen, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának feljelentése alapján.
A fürdő csődjével egyedül a létesítményt megvásárló Timax Kft. járhat jól, hiszen - legalábbis látszólag - kedvező áron jutott az ingatlanhoz. (A kft. többségi tulajdonosa Alekszander Golovashkin. Ő egy kőolaj- és építőipari cégekből álló orosz holding tulajdonosa. Társa, Oleg Fedoszov már huszonöt éve Budapesten él, s amellett, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, egyetemi oktató, az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének adjunktusa.) Mivel a Timax Kft. projektcégként egyelőre ismeretlen a hazai ingatlanfejlesztő piacon, s a vételár egyesek szerint gyanúsan alacsony.
- Komoly terveink vannak, a fürdőt felújítjuk, korszerűsítjük, bővítjük és reményeink szerint 2009 végén újra megnyithatjuk - mondta Oleg Fedoszov.
Az ügyvezető a vételár kapcsán megemlítette: bár sokan alacsonynak tartják a fürdőért kifizetett összeget, a létesítmény jelenlegi állapotában talán még ennyit sem ér. Számításaik szerint ugyanis csaknem kétmilliárd forintot kell befektetni ahhoz, hogy a létesítményt előbb-utóbb nyereséggel lehessen majd azt működtetni. Első lépésként új termálkutat fúrnak, biológiai szennyvíztisztítót helyeznek üzembe, bővítik a fürdőt, s felépítenek egy 82 szobás, négycsillagos szállodát. A távlati tervek között szerepel egy nemzetközi ifjúsági tábor, kemping létrehozása is. Emellett szeretnék kihasználni azt, hogy a településen felépült egy korszerű sportcsarnok, s van műfüves focipálya is.
A Timax Kft. terveihez nagy reményeket fűz az önkormányzat. - Minden segítséget megadunk a fürdő új tulajdonosának - mondta Czeferner Józsefné, a település polgármestere, aki így folytatta: - Az önkormányzat már nem tulajdonos, befektetései elvesztek, de a fürdő újranyitása létkérdés a város számára. A fejlesztések során reményeink szerint elsősorban a helyi vállalkozók kapnak majd megbízást, fizetséget, ez pedig valamiképpen kárpótolhatja őket korábbi veszteségeikért.
