A panaszok elsősorban arról szólnak, hogy a műsorokban részt vevőket olykor megtévesztéssel, személyiségi jogaikat megsértve veszik rá a szereplésre - a médiahatóság és a jogőri hivatal ezeknek az állításoknak jár most utána.

Az RTL Klub kommunikációs igazgatója, Rényi Ádám a Népszabadságnak azt mondta: a Mónika show-val állnak a két testület vizsgálata elé. - Minden eddigi ajánlást figyelembe vettünk, évek óta nem volt "ügyünk". Az azonban gyakran előfordul, hogy valaki megbánja szereplését, és utólag próbál kibúvót keresni a viszszalépésre.

Mint mondta, a műsorok szereplőivel kötött szerződések részleteiről nem beszélhet, ám azt kijelentheti, hogy a képernyőre kerülő szereplők tudják, mire vállalkoznak, és hozzájárulásukat adják az adásba kerüléshez.

- Nem először vizsgálja a médiahatóság ezeket a típusú műsorokat - nyilatkozta lapunknak Majtényi László, az ORTT elnöke, volt adatvédelmi biztos. - A fizikai szegénységük és tájékozatlanságuk miatt is sebezhető emberek védelmét rendkívül fontos feladatnak tartom - tette hozzá. A médiahatóság azt nézi majd meg, hogy "a képernyőről lejövő" produktum tiszteletben tartja-e az alkotmány személyiségi jogok védelmére vonatkozó passzusait. Az egyes konkrét ügyekkel azonban - éppen egy alkotmánybírósági döntés értelmezése nyomán - az ORTT nem foglalkozik, az a jogőr hatásköre lesz.

Jóri András adatvédelmi biztos hivatalból vizsgálódik majd, az ORTT partnereként. - A kollégák most állítják össze a vizsgálati tervet. Figyelünk arra, hogy minősített hozzájárulásukat (önkéntes, tájékozott beleegyezés) adták-e a műsorok szereplői személyes adataik kezeléséhez; az önkéntesség és a tájékozottság megléte külön-külön is vizsgálható. Azt is megnézzük, érvényesülhetett-e a szereplők joga személyes adataik törléséhez, helyesbítéséhez.

A hivatal konkrét, egyedi ügyekkel foglalkozik majd, jogában áll bekérni a kibeszélő show-k szereplőivel kötött szerződéseket; megkeresik a tévécsatornákat és a panaszosokat egyaránt. Külön pont lesz a vizsgálatok során annak megállapítása, hogy nem félrevezető céllal, megtévesztve hívták-e be a panaszosokat a stúdióba. A rendelkezésre álló hatósági szankciók között említette Jóri az adatbázisok törlését, zárolását, általánosabb lehetőségként ajánlás megfogalmazását. Ha pedig a szerződések adatvédelmi és személyiségi jogokat sértenek, akkor - mint a jogszabályt sértő szerződések általában - semmisnek tekintendők.