Elbocsátások nélkül nem megy
- Az önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán általában a kiadási oldal körül folyt vita - vagyis azon, hogy a településeknek mire és mennyit kell költeniük -, most azonban érdemes lenne fordítva ülni a lóra: beszéljünk inkább a bevételekről - jelentette ki a jövő évi büdzsé kapcsán Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az (TÖOSZ) elnöke, Újbuda szocialista polgármestere. Szerinte kevés szó esik ugyanis arról, hogy a pénzügyi válságnak milyen következményei lesznek az önkormányzati szférában, vagyis nem készült olyan elemzés, amely a sokak által előre jelzett recessziónak a helyhatóságokra gyakorolt hatásait vizsgálná.
Szinte bizonyosra vehető, hogy a gazdasági visszaesés miatt a települések iparűzési adóból származó bevételei csökkennek - véli a polgármester. A közszolgálati illetmények befagyasztása, illetve a tizenharmadik havi illetmény megvonása miatt a személyi jövedelemadóból a költségvetésbe befolyó összeg ugyancsak kisebb lesz. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a helyhatóságok jövőre az szja-ból is kevesebb pénzhez jutnak.
Az önkormányzatok bevételei tehát 2009-ben az ideihez képest reálértéken bizonyosan csökkennek. A költségvetés eredeti tervezete több mint nyolcszázalékos forrásbővülést tartalmazott, ám ez részben az iparűzési adó hétszázalékos növekményéből származott volna, ami ma már nyilvánvalóan irreális elképzelés. Ezt a napokban Gyenesei István önkormányzati miniszter is megerősítette, és már csupán 1,9 százalékos növekményről beszélt, ami a várhatóan négy százalékot meghaladó infláció mellett azt jelenti, hogy a helyhatóságok az ideinél kevesebb pénzhez jutnak.
- A normatív támogatások nemigen változnak - kivételt csupán az Út a munkához és az Új tudás program jelent -, ezért a települések várhatóan a működési kiadásokra is kevesebbet fordíthatnak. Egyébként a helyzetet jellemzi, hogy például a közoktatási normatíva az általános iskolák fenntartási költségeinek legfeljebb a felét-harmadát fedezik, és más területen sem lehet kedvezőbb az arány - állítja Molnár.
A polgármester szerint kérdéses az is, hogy az infláció miként érinti az önkormányzatokat. A települések kiadásai között számottevő tételt jelent például a fűtésszámla és a gázár emelkedése jelentősen meghaladja az átlagos mértéket. Ezért úgy véli, érdemes lenne összeállítani egy helyhatósági "fogyasztói kosarat", hogy tisztább képet kapjanak. Ma ugyanis inkább csak sejteni lehet, hogy a működési támogatások 2009-ben reálértéken akár öt-hat százalékkal csökkenhetnek. Vagyis az önkormányzatok minden húsz forintból egyet elveszítenek.
A megszorításokat így nem kerülhetik el, kérdéses azonban, mivel lehet még takarékoskodni. A polgármester úgy látja, a közszolgáltatások színvonalának jelentős romlása nélkül további leépítésekre, intézménybezárásokra nemigen van lehetőség.
Gyenesei István miniszter is úgy véli: a feladatok csökkentése nélkül nem lehet további forrást kivonni a rendszerből, csakhogy szerinte ez további intézmények megszüntetése és elbocsátások nélkül elképzelhetetlen. Egyébként Molnár vállalta a politikai felelősséget, és a gyermekek számának jelentős csökkenésére már korábban iskolabezárásokkal válaszoltak, bár a kerület a saját bevételeket tekintve igen kedvező helyzetben van.
Tartani lehet attól, hogy a további megszorítások miatt a helyhatóságok újabb hiteleket vesznek fel. Az önkormányzatok adósságállománya a teljes államháztartási hiánynak most mindössze a 0,6-0,8 százalékát teszi ki, és egyelőre több a betét, mint a hitel: az 560 milliárdos megtakarítással 488 milliárdnyi adósság áll szemben. Az arány azonban jövőre várhatóan romlik, de a büdzsé hiányának egy százalékánál talán nem lesz nagyobb, viszont a három százalék alatti GDP-arányos hiánycél teljesítését már ez is veszélyeztetheti.
Ráadásul már több mint kétszáz olyan önkormányzat van, ahol a működési célú hitelek nagysága eléri a kritikus mértéket - fogalmazott Gyenesei. Ezeket a településeket csak egyedi támogatásokkal lehet megmenteni, és ehhez a miniszter szerint a jövő évi költségvetésben megfelelő keretet kell biztosítani.
Vissza kellene menni a kályhához, hogy újragondolják az önkormányzatok feladat- és hatásköreit meg a finanszírozást is. Molnár szerint csak ez jelenthetne megoldást. Gyenesei szó szerint ugyanígy fogalmazott, de ehhez kellő politikai akarat kellene, s ez egyelőre nem látszik.
A polgármester mégis úgy véli, szükség van egy olyan átfogó szakmai anyagra, amelyben meghatároznák például azt, hogy mik azok a közszolgáltatások, amelyek - saját településükön vagy elérhető közelségben - valamennyi magyar polgár számára járnak. Az ilyen kötelező önkormányzati feladatokhoz szükséges forrást pedig mindenütt biztosítani kellene, és ezzel véget vethetnének a finanszírozás körüli örökös vitának is.
A parlament ma ugyan nem alkalmas arra, hogy ilyen átfogó reformokról határozzon, de jó lenne, ha a döntéshozók legalább tudnák, merre kellene menni.
