A budapesti székhelyű Green World Kft. 1997-ben jelentette be, hogy Kengyel külterületén - plazmaenergiás pirolízis (PEPS) elven működő - veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítményt szeretne építeni. A technológia lényege, hogy a szervetlen anyagokat üvegesíti, a szerveseket pedig, magas hőfokon, kevés oxigén hozzáadása mellett pirolizálja, azaz kémiai úton lebontja. Az üvegesítéshez általában homokot vagy salakot kell a magas hőfokú kamrába juttatni, majd a keletkező olvadt üvegben a fémek és a halogének kémiailag megkötődnek, nem oldódnak ki.

A Kengyeli Gyalogos Környezetvédelmi Egyesület a beruházás hírére tiltakozó akciók szervezésébe kezdett: bírósághoz fordult, s aláírásokat gyűjtött az építkezés ellen. A létesítményről véleményt nyilvánító, 1997-ben zajlott népszavazáson mégis azok kerültek többségbe, akik a hulladékártalmatlanító felépítését támogatták.

- Naná, hiszen a kérdőíven az szerepelt: "Javasolja-e Ön, hogy Kengyel község külterületén környezetkímélő beruházásként plazmaenergiás hulladékmegsemmisítő épüljön?" Márpedig ebből senki sem tudhatta meg, mire is szavaz pontosan - mondja Veres Istvánné, a Kengyeli Gyalogos Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Az asszony harcos civilnek számít, ha teheti, ott van minden, a hulladékmegsemmisítővel kapcsolatos fórumon, jogi és környezetvédelmi szakértőkkel tárgyal, perekre jár, hogy képviselje az egyesület álláspontját. Azt mondja: azért ódzkodnak a beruházástól, mert eddig senki nem tudott meggyőző referenciákat felmutatni arról, hogy ez a modern technológia a gyakorlatban is megállja a helyét.

- Úgy érzékeltem az üzem engedélyezéséről szóló viták során, hogy maguk a szakértők sem biztosak abban: a gyakorlatban is működik-e ez a technológia - folytatja Veres Istvánné. - Laboratóriumi körülmények között talán igen, de a valóságban...?

A környezetvédők szerint nem biztonságos, hogy a leendő üzem folyamatos működéséhez a veszélyes hulladé-kot a helyszínen kellene tárolni, és szállítás közben is történhet baj.

- A plazmaégető művet a beruházók biztonságosnak és a környezetet egyáltalán nem szennyezőnek tüntetik fel. Akkor nem értem, hogy az elmúlt tizenegy évben miért nem kerestek neki olyan helyszínt, ahol nem tiltakoznának ellene a helyi környezetvédők? - kérdi Veres Istvánné.

Boróczki Mihály önkormányzati képviselő, a kengyeli egyesület alapítója s korábbi vezetője azt mondja: a mezőgazdaságból élő falut ellehetetlenítené a beruházás.

- Semmi sem indokolja, hogy támogassuk ezt az építést - érvel. - Soha, egyetlen fórumon sem győztek meg minket arról, hogy ez egy veszélytelen és biztonságos üzem. Ráadásul a falutól nem messze jelölték ki a helyét, mezőgazdasági földek kellős közepén, így az itt termelt gabonát, tököt, primőröket ettől kezdve nem tudnánk értékesíteni.

Veres Istvánné is töktermelésből egészíti ki a jövedelmét: eddig olyan konzervgyárak is vásároltak a termésből, amelyek bébiételeket készítenek.

- Szigorú előírásoknak kell megfelelni, a talajt is bevizsgálják ilyenkor, hogy mekkora a vegyszertartalom. Ha plazmaégető épül mellettünk, ezeket a piacokat is elveszítjük - mondja Veres Istvánné. Majd hozzáteszi: miután évek óta csend van a plazmaégető körül, azt hitték, a beruházók elálltak az építkezés tervétől. Arra a megjegyzésre, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nemrégiben 2010-ig meghosszabbította a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az egyesület elnöke úgy reagál: ezzel továbbra is bizonytalan helyzetet teremtett a hatóság.

Találkozom a faluban olyanokkal is, akik pártolnák a beruházást - ők azonban a nevüket nem árulják el, mondván, túl sok indulat feszül a faluban ezzel az üggyel kapcsolatban. Két táborra szakadt a település, s aki támogatná az építkezést, azt a többiek árulónak tekintik - mondják.

- Pedig elkelne itt a munkahely, mert a mezőgazdaság csak néhány nagyobb vállalkozónak ad megélhetést, a többiek szinte éhbérért dolgoznak, napszámban - panaszkodik egy biciklis férfi. Egy asszony arról beszél, hogy a fiatalok "futva menekülnek" innen, mert sem a faluban, sem a környéken nem találnak munkát. Szerinte sokan itt maradtak volna, ha a hulladékmegsemmisítő felépül, s ott állást kapnak.

Czégly Gyula, Kengyel polgármestere is "bezárkózik", amikor a beruházásról kérdezem.

- Engem annyiszor támadtak már a civilek a hulladékártalmatlanító miatt, hogy nem szívesen szólalok meg ebben az ügyben - mondja. Szavai szerint minden engedély azt bizonyítja, hogy műszakilag és egyéb előírások alapján is megállja a helyét a hulladékmegsemmisítő. Az építés elől már elhárult minden akadály, azt azonban a beruházóknak kell eldönteniük, mikor kezdik a munkát. A helyi lapban egyébként a polgármester azt nyilatkozta: szomorú, hogy az értelmetlen harc az önkormányzatot az elmúlt években jelentős iparűzésiadó-bevételektől, az itt élőket pedig munkalehetőségektől fosztotta meg.

Kőhegyi Lászlót, az 1997-ben hárommillió forintos törzstőkével alapított Green World Kft. ügyvezetőjét is megkerestük, s arról kérdeztük, mikorra várható, hogy elkezdik a plazmaenergiás hulladékégető építését. Ő először írásbeli válaszokat ígért kérdéseinkre, majd egy e-mailt küldött, amelyben azt írta: mivel a projekt a régióban egyedülálló környezetvédelmi technológiát képvisel, különösen jelentősnek tartják ennek széles körű sajtónyilvánosságát. Szavai szerint a tulajdonosi kör "az elkövetkező időszak feladataként jelölte meg a projekttel kapcsolatos sajtó- és PR-tevékenység tartalmi kérdéseinek és egyes konkrét lépéseinek a meghatározását", s amíg ezzel nem készülnek el, addig nem nyilatkoznak a plazmaenergiás hulladékártalmatlanító építéséről.

A plazmatechnológiát az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói fejlesztették ki, és mivel meglehetősen újnak számít, egyelőre kevés üzem működik ezzel az eljárással a világon. Magyarországon a kengyeli lenne az első ilyen beruházás, amelynek költségét 1997-ben ötmilliárd forintra becsülték. Az üzem építéséhez 1999 szeptemberében egy amerikai referenciaanyagot nyújtottak be, amelyben egy plazmatechnológiával működő, demonstrációs üzem hatósági engedélyét és ennek az üzemnek a laboratóriumi vizsgálati emissziós (kibocsátási) adatait mutatták be. A vizsgálati eredmények szerint az üzem a veszélyes hulladékokat - ez esetben normál kórházi hulladékot és veszélyes robbanóanyagot - olyan mértékben le tudta bontani, hogy az megfelelt az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala előírásainak. A Green World Kft. kérelmében azonban nem csupán kórházi hulladék és veszélyes robbanóanyag szerepelt az ártalmatlanítani tervezett hulladékok listáján, hatástanulmányukban több száz különböző és a bemutatott referenciáktól eltérő tulajdonságú hulladékot is felsoroltak.