Iskolai páncélszekrényben sorakozó, diákoktól elkobzott késekkel is találkoztak az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) munkatársai, akik az iskolákban egyre inkább felszínre törő erőszak megállítására indított program keretében sorra látogatják az ország oktatási intézményeit. Céljuk, hogy az arra nyitott iskolákban konkrét példákon keresztül meghonosítsák a hatékony konfliktuskezelés technikáit.

- Többségében pozitív példákat láttunk - mondja Farkas Katalin, az OFI főigazgatója. - Sok iskolában egészen bensőséges légkört teremtenek a pedagógusok. Az egyik alternatív iskolában például tanítás előtt mindig fél óra játékos foglalkozást tartanak a diákoknak, a tanítónő együtt reggelizik velük. Egy másik általános iskolában az első osztályosok maguk alkothatták meg közösen a házirendet: saját szabályaikat jobban betartják. A kutatók találkoztak olyan esettel is, ahol a fegyelmezést mutatják be sajátos szemszögből a diákoknak. A szülőket hívják be osztályfőnöki órára, akik 15-20 évvel ezelőtti iskolai élményeikről mesélnek, a diákok pedig örömmel konstatálják, hogy ma már nincs körmös, és nem fegyelmezésre használják a vonalzót.

- A bensőséges légkörű iskolában, ahol nem az "én vagyok az okos tanár, te meg a buta diák" hozzáállás a jellemző, sokkal könnyebb kibeszélni és feloldani a konfliktusokat - mondja Farkas Katalin. A helyzet persze nem minden iskolában jó.

- A média által felkapott döbbenetes esetek - például a tanárverő diák vagy a pedagógusokat leköpködő diáklány ügye - ugyan kirívóak, és semmiképp sem mondhatók általánosnak, a problémákat azonban sok iskolában egyáltalán nem tudják megbeszélni - mutat rá a főigazgató. Sőt, nem is a valódi problémáról beszélnek. - Van, hogy egy gyerek nem azért nem figyel oda az órán, mert nem érdekli, amit a tanár mond, hanem, mert mondjuk, testvére született, és úgy érzi, kiesett a szülei kegyeiből - említ egy példát Farkas Katalin, miért kellene jobban odafigyelni a diákok gondjaira. "Rosszul" viselkedhet magyarórán az a diák is, aki előzőleg matematikából elégtelent kapott: ha az előzményekkel tisztában van a tanár, másképp látja a helyzetet, és nem őellene irányuló sértésnek veszi a diák magatartását. Épp ezért fontos, hogy a tantestület tagjai beszéljenek egymással. A pedagógusok pedig inkább hárítanak: úgy gondolják, nem ők okozták a problémát, a diák agresszív megnyilvánulásaiért nem ők a felelősek, ezért gyakran küldik az igazgatóhoz a diákot vagy annak szüleit.

Jellemző az is, hogy volt olyan igazgató, aki azzal fogadta az OFI munkatársait, hogy hiába szeretne ő bármit tenni, nincsenek mosolygós tanárai. A tanári kar csupa fásult, megfáradt pedagógusból áll, akik nem mosolyognak a diákokra, mit várunk hát a diákoktól?

Pedig nagyon sok múlik a pedagógus személyiségén, tekintélyén. - Egy 20 évvel ezelőtti vizsgálatban a pedagógusképzésre járók a "szeretetteljes szigorúságot" jelölték meg a leghatékonyabb fegyelmezési eszközként. Ez ma is érvényes - véli Farkas Katalin.

Az OFI korábban pályázatot is hirdetett, amelynek keretében az iskolák saját, a gyakorlatban is bevált konfliktuskezelési eljárásaikat mutathatják be. Az országjárás tapasztalatait pedig decemberben, konferenciasorozaton összegzik.

Évente több mint száz problémás esetnél közvetít - többnyire sikeresen - az OFI keretein belül működő Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat, amely mediátorként, azaz közvetítő félként segít az oktatás különböző szereplői vitás ügyeinek elrendezésében. Az OFI a jelenleg pár fős stábbal Budapesten működő szolgáltatatást kibővíti, új központot nyit Miskolcon, Szegeden és Pécsett, valamint egy ingyenesen hívható zöldszámot is elindít, ahol a pedagógusok, szülők és diákok kérhetnek segítséget problémáik megoldásához. (V. A. D.)