Patthelyzet az érdekegyeztetésben
Differenciált helyzetre differenciált módon kell reagálni - így vezette fel az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a jövő évi bérekről folytatott tárgyalás ötödik fordulóját Csizmár Gábor. A kormányt képviselő államtitkár azt javasolta a szociális partnereknek, hogy a korábban ajánlott 4-5 százalékos béremelési sávot szélesítsék ki. A javaslatot azzal indokolta, hogy az esetleges gazdasági válság különbözőképpen érinti a vállalkozásokat, így várhatóan eltérő mértékben tudnak majd bért emelni. Az államtitkár az ülésen visszatérően hangsúlyozta a foglalkoztatás biztonságának fontosságát, szerinte a bérekről folyó egyeztetésen ezt a szempontot mindenképpen figyelembe kell venniük a szakszervezeteknek is.
A szociális partnerek nem mutatkoztak ennyire konstruktívnak. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt ugyan fontos üzenetként értékelte, hogy a kormány továbbra is azt javasolja, hogy a versenyszférában jövőre legyen bruttó keresetfejlesztés, ugyanakkor világossá tette, hogy ragaszkodnak a minimálbér és a garantált szakmunkásbér emeléséhez akkor is, ha tisztában vannak azzal, hogy a reálszférában - vagyis a vállalkozásoknál - differenciáltak a lehetőségek. "A gazdasági helyzeten nem segít, ha nem lesz jövőre béremelés" - szögezte le az érdekvédő, s visszautasította azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a munkavállalói követelések versenyképtelenné teszik a gazdaságot.
A munkaadói szövetségek szóvivője, Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára viszont határozottan leszögezte, hogy a mostani helyzetben a kilátások rendkívül bizonytalanok, s bár a minimálbért nem akarják megszüntetni, az idei szinten - 69 ezer forinton - befagyasztanák. A munkaadók azt javasolták, fél év múlva folytassák a tárgyalásokat az országos bérajánlásról.