Az önkormányzati miniszter az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kifejtette: megérett a helyzet a 18 éves önkormányzati rendszer feladat- és hatásköri felülvizsgálatára, beleértve a finanszírozási, támogatási rendszereket is. "Ebben szakmai egyetértés van, de nincs politikai konszenzus", és nemcsak kormányzat és ellenzék, de a hét önkormányzati szövetség között sem.

Gyenesei úgy fogalmazott, hogy feladatcsökkentés nélkül nem lehet forrást kivonni az önkormányzati rendszerből. A szféra számára a jövő évre tervezett költségvetési összeg 1275 milliárd forint, ami 1,9 százalékos növekményt jelent az idei évhez képest, bár néhány hete még 8,7 százalékos növekedéssel számolhattak.

Visszautasította ugyanakkor, hogy ellehetetlenültek volna a települések, mert - idézzük - ahány önkormányzat, annyiféle helyzet. Hozzátette, hogy a 3175 önkormányzatnak 488 milliárd forint az összes hitelállománya, a betétállománya pedig 560 milliárd forint. A baj az, hogy általában más az a kör, amelynek hitele van, és más az, amelynek betétje.

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a szociális segélyezés rendszerének várhatóan áprilisban kezdődő változásai, a közfoglalkoztatás kiszélesítése nyomán az önkormányzatok teljesítményét és kapacitását is növelni lehet. Előrelépést jelent a törvény abban is, hogy anyagiakban és humánerőforrásban is többet nyújt a településeknek, például 3 milliárd forintot biztosítanak a segítők, szervezők alkalmazására. Közölte: a közcélú foglalkoztatásra ma 20 százalék, a segélyezésre mintegy 80 százalék forrás jut a költségvetésből, ez az átalakított rendszer indulása urán 50-50 százalékra változik.

Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke a kétnapos rendezvény házigazdájaként elmondta: az önkormányzatok, főként a kistelepülések, kistérségek helyzete, valamint a szociális ellátórendszer változásai állnak a középpontban. Egyetértett azzal, hogy az önkormányzati rendszer reformra szorul, "de olyanra semmiképpen sem, ami csökkentené az önkormányzati autonómiát".