Milliárdos akciócsoportok
Hét év alatt összesen 262 milliárd forint értékű vidékfejlesztési támogatás odaítéléséről döntenek a LEADER Helyi Akciócsoportok - mondta lapunknak adott interjújában Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára.
- Gyakori kifogás az európai uniós támogatások odaítélésével kapcsolatban, hogy nem ott születik a döntés, ahol a legtöbb információval rendelkeznek. A vidékfejlesztés esetében változtattak ezen a gyakorlaton?
- Az uniós vidékfejlesztési források odaítélésekor a LEADER-szemlélet érvényesül. Ennek megfelelően az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek képviselőiből helyi akciócsoportok alakultak, amelyek előkészítették az adott területre, közösségre vonatkozó helyi vidékfejlesztési stratégiát. Ez a rendszer együttműködésre készteti az egyes térségek szereplőit, akik nemcsak a fejlesztések előkészítésében, hanem a döntéshozatalban is részt vesznek. Magyarországon 96 helyi akciócsoport alakult, működésük kiterjed az ország mind a 3021 jogosult vidéki településére. A LEADER helyi akciócsoportok működési területe nem azonos az egyes kistérségekével. Egy-egy akciócsoport átlagosan 1,8-2 milliárd forint felett rendelkezhet a 2007-2013 közti uniós költségvetési időszakban.
- Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) korábban többen bírálták, mert kevesebb pénz jut belőle a tényleges vidékfejlesztésre, mint a versenyszférában tevékenykedő agrárvállalkozások támogatására. Mennyi és mire elég a vidékfejlesztésre szánt összeg?
- Az ÚMVP teljes keretének 17 százaléka - az árfolyamváltozásoktól függően mintegy 250 milliárd forint - fordítható az ÚMVP úgynevezett III. és IV. tengelyének, vagyis a szűkebb értelemben vett vidékfejlesztési célok támogatására. Összehasonlításként: 2004 és 2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból összesen 28 milliárd forintot költhettünk vidékfejlesztésre.
- Milyen célok tartoznak most ebbe a körbe?
- Jelenleg, október 18-ától, négy intézkedéscsomag keretében igényelhetők támogatások. Az egyik legfontosabb cél, hogy vidéki munkahelyeket hozzunk létre vagy tartsunk meg. Ehhez kaphatnak támogatást a mikrovállalkozások. A falusi turizmus is az alternatív jövedelemszerzés, illetve munkahelyteremtés eszköze lehet. Az idegenforgalmi fejlesztések azért is fontosak, mert egyúttal segítenek megőrizni és megújítani a településeken található értékeket. Pályázni lehet falufejlesztésre, illetve a vidéki örökség megőrzését szolgáló forrásokra is. Az októberben megnyílt támogatási lehetőségekre november 30-áig lehet beadni a kérelmeket.
- Közismert, hogy a mezőgazdaság egyre kevesebb embert képes eltartani. Keletkezhet-e annyi új állás a vidékfejlesztési vállalkozásoknál, falusi szállásadóknál, amennyien a mezőgazdaságból távozni kényszerülnek?
- Az a cél, hogy keletkezzék! Példaként említem a falufejlesztési csomag egyik célkitűzését, a helyi termékeket is forgalmazó piacok, üzletek támogatását - ezek is a helyben maradó lakosság megélhetését segítik.
- Vannak-e konkrét számok arra nézve, hogy hány állást kellene teremteni, hány vendégéjszakával növelni a jelenlegieket?
- A minisztérium nem tűzött ki ennyire konkrét célt, mert a helyi viszonyok jelentősen eltérnek egymástól. Azt azonban előírtuk, hogy a támogatásnak legalább 45 százalékát mindenütt a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítani. A helyi közösségek azonban meghatározhatnak számszerű célokat is - a saját területükre.
- Szakmai elemzésekből tudható, hogy nem az egyes termékek, szolgáltatások előállításával van a legnagyobb probléma, hanem a piaci szemlélet hiányával. Képes-e változtatni ezen a vidékfejlesztési program?
- Támogatjuk a termékek értékesítését segítő kommunikációhoz, marketinghez szükséges eszközök beszerzését is. De hangsúlyozom: a legfontosabb a jó minőségű helyi termék!
- Mondana egy példát?
- Jónak tartom például Szabolcsban a panyolai szilvapálinkát: nemcsak az alapanyag-termelés, a pálinkafőzés ad munkát és jövedelmet, hanem a különleges üveg fújása, illetve a speciális dugók készítése is. De nemcsak unikális dolgok jöhetnek számításba, hanem minden olyan szolgáltatás is, amelyre igény van, de hiányzik az adott térségben. Vannak kivételek: nem támogatható jármű-, üzemanyag-, színesfém- vagy ingatlanforgalmazás - ezeken kívül azonban szárnyalhat a fantázia.
- Lehet-e ellensúlyozni, hogy fogynak az állam és cégei által fenntartott szolgáltatások: megszűnik a posta, a kisiskola?
- A lakosság részére nyújtott alapszolgáltatás fenntartása egy másik formában, a horizontális intézkedéscsomagon keresztül támogatható. A vidéki települések támogatást kaphatnak 9-21 fős kisbuszok vásárlására, integrált közösségi és szolgáltatóterek létesítésére: az utóbbiakban működhet posta, könyvtár, internetes pont, üzlethelyiség, gyermeknevelést segítő szolgáltatások.
- Mostanában gyakran emlegetik, hogy évente százmilliárdokat lehetne megspórolni az önkormányzatok számának csökkentésével. Ez esetben rengeteg önkormányzati állás megszűnik. Lehet ezt a folyamatot az ÚMVP forrásaiból ellensúlyozni?
- Ha ez bekövetkezne, az új helyzetet teremtene. De már a lehetőség felvetése is megerősít bennünket abban, hogy a helyi gazdaságot kell fejleszteni, mert ahol prosperáló vállalkozások működnek, ott a település megőrzi népességét, sőt, az önkormányzatnak is képesek segíteni.
- Mennyi önerő kell a támogatásokhoz, és mennyire bürokratikus a feldolgozás rendszere?
- A támogatás mértéke a céloktól függően 60 százaléktól 100 százalékig terjed. A korábbi tapasztalatokból okulva az adminisztratív követelményeket csökkentettük, a döntéshozatal idejét lerövidítettük. A LEADER helyi akciócsoportok szakmai segítséget is nyújtanak az erre igényt tartóknak. Most, a kérelmek beadási időszakában munkatársaimmal minden megyébe elmegyünk, és az összes felmerülő kérdésre válaszolunk.
