Februárig költségmentesek voltak a munkaügyi perek, vagyis a feleknek nem kellett előre leróniuk az illetéket, illetve megelőlegezniük a költségeket, így például a tanú- vagy a szakértői díjat. Ha a munkáltató elveszítette a pert, az eljárás valamennyi költségét állnia kellett. A munkavállalók helyett, ha veszítettek, az állam viselte a költségeket. Csak az ellenfél ügyvédi díjazása terhelte őket. Az új szabályozás alapján azonban már a pervesztesség-pernyertesség arányában kell fizetniük az eljárás befejezésekor. A szakszervezetek a szabályozás bevezetésekor munkavállaló-ellenesnek nevezték az új rendszert.

Valóban így van?

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lapunknak elmondta, hogy a pervesztes munkavállalónak immár - az ellenfél ügyvédi költségein felül - meg kell fizetnie az illetéket és az állam által előlegezett költségeket is. Példaként említette, hogy valaki a munkaviszonya megszüntetése miatt fordult a bírósághoz, s a havi 100 ezer forintos átlagkeresete alapján a per tétje 1,2 millió forint volt. Ha elveszíti a jogvitát, úgy köteles megfizetni a munkáltató képviseletével felmerült 72000 forintos ügyvédi díjat (az 1,2 millió 5 százalékát plusz áfa), 72000 forint illetéket (az 1,2 millió 6 százalékát), valamint az esetleges további költségeket, mint például a 84 ezer forintos szakértői díjat.

A munkaügyi bíróság elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy a megváltozott szabályozás korántsem jelenti azt, hogy a legkiszolgáltatottabbak ne fordulhatnának bírósághoz. A bíróság ugyanis, igaz, rendkívül szűk körben, de engedélyezhet költségmentességet. Így például akkor, ha az illető jövedelme a vele élő házastársával együtt sem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és nincs vagyona, illetve, ha rendszeres szociális segélyt kap.

- A jogszabályváltozások ellenére nem változott jelentősen a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz érkezett ügyek száma; az elmúlt év hasonló időszakához képest csak öt százalékkal kevesebb keresetet nyújtottak be. Handó Tünde úgy véli, hogy az eddigi tendenciák ellenére könnyen elképzelhető, hogy a jövőben kevesebben indítanak majd munkaügyi pert.

- Jogászként azért érzem ezt aggasztónak, mert a foglalkoztatásban az elmúlt években nemigen erősödött a jogkövető magatartás. A perekben alig-alig fordul elő, hogy a szakszervezetek a munkavállalók képviselőiként lépnének fel, tehát nemigen lehet számítani közvetlen jogi segítségre a szakszervezetektől - mondta a munkaügyi bíróság elnöke.

- Az elmúlt húsz évben bíróként kevés alkalommal találkoztam olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a munkavállalók. A perek időtartama is mutatja, hogy olyan kérdésekben kell a bíróságnak döntenie, amelyek egy tárgyaláson ritkán zárhatók le. Egy laikus munkavállaló aligha tudja azt a perindításkor felmérni, hogy végül megnyeri-e vagy elveszíti azt. Példaként lehet említeni a 13. havi illetménnyel kapcsolatos pereket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság döntése, az Alkotmánybíróság határozata és többszörös jogszabály-módosítás után lehetett megnyugtatóan lezárni - mondta Handó Tünde.

- A közhiedelemmel ellentétben egy 2007-es vizsgálat azt igazolta, hogy a bíróság előtt jellemzően egyenlő arányban lesznek pervesztesek, illetve pernyertesek a munkáltatók és a munkavállalók. Tapasztalatom szerint a munkáltatók jogellenes intézkedései gyakran a jogszabályi ismeretek hiányára vezethetők vissza - mondta Handó Tünde.

A munkaügyi bíróság elnöke szerint a perek költségkedvezményének részleges visszaállítása többféleképpen is elképzelhető. Így például megoldás lenne a kedvezményeket a minimálbérhez, és nem a minimálnyugdíjhoz igazítani. Teljes költségmentességet lehetne engedélyezni bizonyos pertípusokban; például azokban, amelyekben a munkáltató felelősségét vizsgálják a munkavállaló egészségkárosodásáért. Elképzelhető az is, hogy ha az első bírósági tárgyaláson a kötelező egyeztetés eredményesen zárulna, akkor az teljes költségmentességet jelentsen a feleknek. Ezen kérdésekre azonban a jogpolitika adhat választ, nyilvánvalóan az érdekelt szervezetek bevonásával - fogalmazott Handó Tünde.