Ezekkel a mondatokkal kezdődik a Független Jogász Fórum honlapja, amelyet a szervezet három alapítója indított útjára az FJF létrejöttének huszadik évfordulójára. Kónya Imrével, a szervezet első elnökével - aki ebben a minőségében három hónapon át vezette az Ellenzéki Kerekasztal üléseit - a pesti belvárosban lévő ügyvédi irodájában beszélgettünk.
Rendszerváltozás jogi eszközökkel
"Ha válság van, vissza kell nyúlni a gyökerekhez. Húsz évvel ezelőtt mi 1956-ból merítettünk erőt. A mai nemzedéknek olyan lehetne az 1989-90-es időszak, mint amilyen nekünk volt a forradalom. De nem olyan, mert aktuálpolitikai csatározások eszköze és tárgya. Ebbe mi nem akarunk kívülről beleszólni. Viszont szeretnénk elősegíteni, hogy az érdeklődők megismerhessék a rendszerváltozás hiteles történetét. Mert jó lenne, ha minél kevesebb hazugság maradna meg az emberek agyában."
- Amikor hét budapesti ügyvéd, Bártfai Pál, Egressy András, Kónya Imre, Perlaki Erika, Richter Anna, Sándorfi György és Tóth László kezdeményezésére az ELTE Pollack Mihály téri épületének tükörtermében rendezett tanácskozáson 1988. november 5-én létrejött a Független Jogász Fórum, akkor még kevesen gondolták, hogy néhány hónap elteltével ennek a szervezetnek fontos szerepe lesz a gorbacsovi enyhülés idején a békés rendszerváltozásban. Miért tartották fontosnak abban a történelmi szituációban az FJF életre hívását?
- Az 1980-as évek második felében a Kádár-rendszer alapját képező, kikényszerített kompromisszum felbomlott. Az "élhetsz egy kicsit jobban, de a hatalmat mi gyakoroljuk, abba nincs beleszólásod" szisztéma működése akadozni kezdett. A hatalom egyre kevésbé tudta biztosítani a viszonylagos jólétet, s válaszul a társadalom is beleszólást követelt sorsának alakulásába. Független szervezetek alakultak, nagyszabású tömegdemonstrációkra került sor. Világos volt, hogy a stabilitás helyreállításához a politika-hatalmi viszonyokat át kell alakítani, mégpedig békés eszközökkel, jogszabályok segítségével. Ez pedig nem bízható kizárólag a hatalom jogászaira. Végül is ez indokolta az FJF létrehozását.
- Az FJF 1989. március 15-i felhívására az ELTE jogi kara büntetőjogi tanszékének könyvtárában március 22-én megalakult - a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája részvételével - az Ellenzéki Kerekasztal, amelynek képviselői tárgyalóasztalhoz ülhettek a hatalom képviselőivel, de csak június 13-án. Mi történt közben?
- Kezdetben az MSZMP tudomásul sem akarta venni az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttét, majd megpróbálta szétzilálni a szerveződést. Átnyúlt az EKA feje fölött, s egyenként kereste meg a szervezeteket. Ehhez képest nagy eredmény, hogy három hónap alatt a hatalom mégiscsak tudomásul vette: az egységes ellenzékkel kénytelen tárgyalni a demokratikus átalakulás törvényi feltételeiről. Ez alatt a három hónap alatt az FJF koordinálta az EKA tevékenységét.
- Miért szűnt meg a Fórumnak ez a szerepe három hónap múltán?
- Mert a háromoldalú tárgyalások megkezdésével az MSZMP elfogadta az Ellenzéki Kerekasztalt mint önálló politikai erőt. Másrészt elérhető közelségbe kerültek a választások, és tiszta helyzetet kellett teremteni. Június 13-án a tárgyalásokat nyitó plenáris ülésen még én tettem szándéknyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal nevében. Az ülés után az EKA küldötteit meghívtuk a Parlament melletti Szófia étterembe, s bejelentettük, hogy ezek után nincs szükség az FJF koordinálására. A tárgyalások célja a szabad választás, amelyen a pártok fognak versenyezni, s nem lenne jó, ha egy civil szervezet folyamatos jelenléte zavarná a képet.
- A rendszerváltozásról szóló történelmi munkák általában említést tesznek arról, hogy a Független Jogász Fórum kezdeményezésére jött létre az Ellenzéki Kerekasztal. Ha az ember az FJF honlapján elolvassa a múltidéző visszaemlékezéseket és a hiteles dokumentumokat, elcsodálkozik azon, hogy vajon a történelmi feldolgozások miért nem foglalkoznak részletesebben a Független Jogász Fórum tevékenységével.
- Előbb-utóbb talán erre is sor kerül, mert valóban fontos lenne, hogy a rendszerváltozás minden részletéről hiteles képet kapjanak az emberek. Mert a jelen problémáival is könynyebb szembenézni, ha reálisan látjuk a múltunkat. Az eseményekből erőt meríthetünk, a hibákból tanulhatunk. Sajnos ma még aktuálpolitikai megfontolások befolyásolják a múlt megítélését.
- Ha már a politikát említette: abból végleg kiszállt?
- Igen. Tíz év aktív politizálás után nehéz volt megszokni, hogy egyszer csak nyugalom lesz az ember körül, de most már örülök, hogy így alakult. Ami a politikában manapság folyik, az nem az én világom.
Mi lett az FJF alapítóival?
Bártfai Pál és Perlaki Erika elhunyt.
Egressy András: messze került az ügyvédi pályától, hajóskapitány lett.
Kónya Imre: 1990-ben az MDF parlamenti frakcióvezetője lett, majd 1994-ben belügyminiszter volt. 1996-tól az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. 1998 óta ismét ügyvéd.
Tóth László: az MDF-frakció, majd a Belügyminisztérium egykori kabinetfőnöke, 1994 és 1998 között Újbuda alpolgármestere volt. Jelenleg folytatja korábban félbehagyott ügyvédi praxisát.
Richter Anna: Miközben szervezte az FJF és az EKA tevékenységét, és interjúkötetet készített az EKA résztvevőivel, továbbra is ügyvédként dolgozott.
Sándorfi György: az Antall-kormány alatt az igazságügyi miniszter kabinetfőnöke lett, majd az átvilágítóbírák hivatalát vezette, később az Országos Választási Bizottság tagja lett, majd ő is visszatért az ügyvédi pályára.
"A társadalom beleszólást követel sorsának alakulásába"
