A Komárom-Esztergom megyei Kisbéren másfél éve nyitott üzletet Csikárné Paszternák Viktória, akinek korábban ilyesmi nem jutott volna eszébe. Jó szakmája van, fogtechnikus, azon belül is porcelánozással foglalkozott - fogtechnikusok pedig nemigen szoktak pályát váltani, anyagi okokból pedig kiváltképpen nem - hacsak nincs éppen különös hiányérzetük. A tulajdonos - amint meséli - maga sem tudja pontosan, hogyan keveredett ebbe az "antikboltosdiba", de ahogy teltek az évek, mindinkább érezte, hogy váltania kell.

Amikor elrontotta egy ügyfél fogait, s az ügyből kölcsönös rokonszenv, végül házasság lett, majd megszületett a kisfiú is, az üzlet nyitásának ötlete is egyre határozottabban körvonalazódott. A fiatalasszony elvégzett egy műtárgybecsüs tanfolyamot, gyűjtögetni kezdte az eladni való tárgyakat, s rálelt egy olyan kisbéri házra, amelynek ódon faajtaja mögé már nem volt nehéz elképzelni egy régi bútorokkal, képekkel, csipkékkel, könyvekkel berendezett szobát.

Mert ez lett végül az üzletből: egy olyan szoba, amelynek zsúfolt meghittségében bármelyik percben megpillanthatjuk a nagymama lakásából ismerős vitrázst, bögrét, amilyenből gyerekkorunkban ittunk, netán egy piros babakocsit, amilyenben a pislogós babánkat ringattuk annak idején.

Drága holmik itt nincsenek, vagy csak olykor-olykor, s azokat egy-egy gyűjtő, tehetős környékbeli rögtön el is viszi. De törzsvevőnek számítanak azok a kispénzűek is, akik nosztalgiázni jönnek, vagy csak két-három pohárra van éppen szükségük, hogy "legyen otthon valami szép".

A Pestről kiköltözött tulajdonos pedig, miközben a tárgyak gazdát váltanak, egyre több történettel lesz gazdagabb. Akadnak, akik az egész élettörténetüket elmesélik, mások csak az antik holmihoz fűződő emlékeiket. Az olykor szomorú históriák is szépek. Mint a csipkék, gobelinek, csendéletek és könyvborítók - melyeknek utóbb majd nagyon örül egy-egy új vevő, aki viszont azt meséli el, miért is jelent neki örömet, hogy rátalált arra a bizonyos régi tárgyra.

A régiségboltos kisfia hároméves, ott cseperedik a boltban. A pult alatt van egy puha kuckója, oda vonul vissza, ha elálmosodik. A vevők, akik eleinte megdöbbenve szemlélték a gyermeknevelés e különös módját - sokan arra emlékezve közben, miképpen ébresztették annak idején hajnali ötkor, mert anyának indulnia kellett a gyárba -, olykor bekukkantanak a kisfiúhoz.

Csikárné Paszternák Viktória eleinte azt tapasztalta, hogy a kisbériek nem szívesen engedik maguk közé a fővárosiakat. Ez azonban az ő esetében hamar megváltozott.