Ismét felveszik a fegyvert a fiatal nyugdíjasok?
A nyugdíjazás nem feltétlenül jelent kirekesztést a világból. Sőt az események alakítójává is válhat a saját tehetségét a viszszavonultság éveiben jól kamatoztató nyugdíjas. A Nemzetbiztonsági Hivatalból néhány esztendeje 42 évesen nyugdíjba vonuló Horváth József által alapított cég, a politikai hírekben a lehallgatási ügy kapcsán az utóbbi hetekben rendre feltűnő UD Zrt. például másfél milliárd forintos forgalmat produkál évente.
A Központi Statisztikai Hivatal idei statisztikáiból kiviláglik, hogy a visszavonulás nemcsak ez esetben, általában sem egyenlő a szegénységgel. A nyugdíjas-társadalom rétegződik. Az öregségi korhatárnál jóval előbb nyugdíjba menő művészek, katonák, rendőrök és bányászok havi 120 ezer forintos átlagapanázsa általában csak az alap. Többségük dolgozik tovább.
- Huszonhat évvel ezelőtt kerültem a föld alá. Sportállásomat cseréltem le a bányászéletre. Jó lehetőségnek számított ez akkoriban. A termelés után járó prémium révén háromszorosát kerestük egy szakmunkás átlagbérének, fél év után járt a szolgálati lakás, és biztos volt a nyugdíj - magyarázza fiatalkori választását Tóth Szabolcs, aki bányászműszak mellett előbb vájáriskolába, majd technikumba járt. Ezzel párhuzamosan lépdelt felfelé a ranglétrán is: előbb műszakvezető aknász, majd főaknász lett. S egyre kevesebb időt töltött a föld alatt. Nem mintha félt volna odalenn, mint ahogy a társai se beszéltek erről soha. A cégnél végzett vizsgálat során mégis kimutatták, hogy a bányászok pulzusszáma a kasban - az aknába járó liftben - volt a legmagasabb. Ötezer föld alatti műszak után ment nyugdíjba, 43 évesen. Nem rázta meg a dolog. Tíz nap múlva ugyanott folytatta, ahol abbahagyta. Ma a bére 30-40 ezerrel több, mint a nyugdíja. Az idén kiszámolták, hogy a nyugdíja és a fizetése után befizetett adók és járulékok együtt kiadják a nyugdíját, vagyis kitermeli a saját járandóságát. A bányákban csak fehérmunka létezik, túl veszélyes üzem ez a kiskapukhoz. Az új szabályok mellett azonban nem sokan folytatják tovább a bányászéletet. A felszínen vállalnak inkább szürke-fekete munkát. A bánya viszont 2-3 év alatt tanítja be a frissen felvetteket.
A bányásznyugdíjasok száma alig kétezer, a fiatalon viszszavonult művészeké (például a balett-táncosok tartoznak ide) ennek a fele, míg a fegyveres nyugdíjasok száma mintegy 47 ezer ember. Az új szabály szerint az idei évtől szüneteltetni kell a nyugellátást, ha a nyugdíjas kereső tevékenységéből származó havi jövedelme meghaladja a minimálbért. A 2007. december 31-e előtt nyugdíjazottak két év moratóriumot kaptak, így rájuk 2010. január elsejétől érvényes a fenti szabály.
A bányászokat, rendőröket, tűzoltókat, katonákat és művészeket megillető szakmai nyugdíjak 25 év szolgálat után teszik lehetővé a visszavonulást, esetenként húsz évvel korábban az átlagos öregségi nyugdíjkorhatárnál. Ezen szakmák művelői ugyanis olyan mértékű fizikai és pszichés megterhelésnek vannak kitéve, hogy művelőik lényegesen gyorsabban "kopnak el" kortársaiknál. A korai nyugdíjazás megítélése azonban korántsem azonos mindegyik szakmánál. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatásból kitűnik, hogy a bányászok, tűzoltók és a művészek esetében továbbra is indokoltnak tartják a korai nyugdíjazás biztosítását, ám a fegyveresek esetében felmerült a korhatár-, illetve a nyugdíjszámítás speciális módjának felülvizsgálata. Erre rímelnek Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szavai is, aki egy tavaszi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy évi százmilliárd forintot költ az állam a fegyveres szerveknél dolgozók kedvezményeinek finanszírozására, amelyből a rendőrök kedvezményes nyugdíja évi 40 milliárd forintba kerül. A 45 ezer fős állományból alig kétszázan töltötték be az 50. életévüket. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy már dolgoznak a szolgálati törvény módosításán, amely megkönnyítené a nyugdíjasok testületbe való visszatérését. A munka állásáról azonban hiába érdeklődtünk a minisztériumban.
Közlékenyebbek voltak a honvédelmi tárcánál, ahol megtudtuk, hogy a Magyar Honvédség 22 ezer saját nyugdíjasából 8700-an kérték nyugdíjazásukat 25 év szolgálat után, további 13 ezren 57 évesen. A honvédelmi tárca ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a tisztekre és tiszthelyettesekre speciális szabályok és követelmények vonatkoznak - alkotmányos jogok (lakhelyválasztás, külföldi utazás, politikai életben való részvétel) korlátozása, rendelkezésre állás, külföldi szolgálatra vezénylés beleegyezés nélkül, valamint a feladatoknak akár az életük árán való ellátásának kötelezettsége - együttesen indokolják a korai nyugdíjazást. A minisztérium éppen ezért nem készül változtatásra.
