Rektori Konferencia: magasabb ponthatárokat!

2008-10-29

Támogatja a felvételi ponthatárok megemelését a Magyar Rektori Konferencia elnöksége. A testület bizonyos garanciális elemeket hiányol a Magyar Bálint és Sándor Klára SZDSZ-es képviselők által benyújtott parlamenti indítványból.

A Rektori Konferencia elnöksége - a felsőoktatás és a gazdaság érdekeire is tekintettel - támogatta tegnapi ülésén az egyetemi felvételi ponthatár legalább kétszáz pontra emelését, annak tudatában is, hogy egyes intézményeknél ez létszám- és finanszírozási problémákat okozhat.

A konferencia azt szeretné, ha már a jövő évi felvételinél érvényesülnének a magasabb ponthatárok. A kezdeményezéstől azt várják, hogy a "nagyon gyenge képességű hallgatók" ne kerülhessenek be egyetemekre, főiskolákra - így javulhatna a felsőoktatás minősége. A javaslatról a Rektori Konferencia plénuma november 18-án tárgyal, ha ott is jóváhagyják kezdeményezésüket, azt megküldik az oktatási tárcának.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora lapunknak elmondta: a vagyonhoz juttatás terve nem keverendő össze a "felsőoktatás privatizációjával", amelyet a rektori konferencia elnöksége is egyöntetűen elutasított. Tulassay ugyan a mostani javaslatból sem olvasta ki a magánosítás szándékát, de igény esetén további garanciákat is beépíthetnének az új szabályozásba. A változtatást azonban sürgetőnek nevezte, mivel a felsőoktatási és a vagyonkezelési törvény ellentmondásai lehetetlenné teszik a felsőoktatási intézmények vagyongazdálkodását.

Magda Sándor, a Rektori Konferencia felsőoktatási tagozatának elnöke lapunknak két példát említett a jelenlegi vagyongazdálkodás tarthatatlanságára: az egyetemek és főiskolák saját bevételeinek ingatlanfejlesztéseit is az állami vagyonkezelő tulajdonolja, aminek nincs jogalapja. A másik: az intézmények például fejlesztési célú hitelekhez sem használhatják fel garanciaként ingatlanjaikat. - A helyzetet orvosolni kell, de garanciák beépítésével, hogy elkerülhető legyen például a vagyon felélése - szögezte le Magda.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.