Az egészségügyi miniszter elfogadtatta a kormánnyal az újabb szerkezeti változásokkal járó törvénymódosításokat. De azt még nem lehet tudni, hogy mire és mennyi pénz jut. Az viszont nyilvánvalónak látszik, hogy az újabb változásokkal újabb feszültségek várhatók. Székely Tamás szakminiszter a Népszabadságnak nyilatkozva azt állította: kiegyensúlyozott költségvetésre törekszenek, de a pénzügyi válság hatásait enyhítő kormányzati intézkedések bizonyosan kihatnak az ágazatra is.

Ha az egyetlen salátatörvénybe zsuppolt négy törvénymódosítási javaslatot jóváhagyná az Országgyűlés, megkezdődhetnek az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. A miniszter reményei szerint a változások nyomán részben enyhülhetnek a jelenlegi finanszírozási feszültségek, másrészt újrarajzolható az ellátási térkép. Ezzel jól járnának a betegek, mert elvileg oda kerül az ellátás, ahol azt igénybe szeretnék venni. (A Molnár Lajos nevéhez köthető kórházkarcsúsítás után ugyanis nem igazították az új szerkezethez a finanszírozást. Ennek egyik következménye a kórházak eladósodása, a várólisták megnövekedése lett.)

Az egészségbiztosító több jogosítványt kaphat, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol, milyen és mennyi feladatot finanszíroz közpénzből. Minőségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerződést bonthat. Szintén e módosító csomag részeként területi ellátási kötelezettség terheli majd a szakrendelőket. Ez utóbbi azonban nem jár együtt újabb részleges térítési díj bevezetésével, csak azt jelenti, hogy minden biztosítottnak kijelölnek egy olyan szakrendelőt, amely nem utasíthatja el az ellátását.

Az Alkotmánybíróság által "javításra ítélt" reformtörvények is részei a módosító csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végső soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. Eszerint évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A kormány által támogatott tervek szerint a jövőben a biztosító tenne javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt még módosíthatnák a regionális egészségügyi tanácsok, a végső állapotot viszont - az ellátás biztonságának érdekében - az ÁNTSZ regionális tiszti főorvosa hagyná jóvá.

Székely Tamás egyértelművé tette azt is, hogy a gyógyszerpiacon nem várható egyetlen olyan engedmény sem, amely növelheti a betegek vagy a büdzsé terheit. Biztosan visszaillesztik az orvoslátogatói díjat a gyártók kötelezettségei közé, és a gyógyszerészek sem számíthatnak árrésnövelésre. Meg kell elégedniük a delistázási szabályok enyhítésével járó többlettel. Vagyis: a jövőben csak azok a készítmények esnek ki a közfinanszírozásból, amelyek legalább 40 százalékkal drágábbak, mint a hatóanyagcsoport legolcsóbb szere. (Eddig már a húszszázalékos árkülönbségűek is elveszítették a támogatásukat.) A drágább készítmények támogatása 90 nap múlva szűnik meg, ez az idő elég lehet a terápiaváltásra és a patikai raktárkészletek kiürítésére - mondta Székely Tamás, aki szerint ez az intézkedés mérsékelheti a gyógyszertár-vállalkozások veszteségeit. A miniszter közölte: a kormány támogatja, hogy a gyógyszerészek a diplomájuk mellé doktori címet is kapjanak, de ennél többre nem számíthatnak.

Nem számolhatnak sok jóval a gyógyszertárak