Stabilizációs csomag, instabil többséggel
Alig több mint kétórás volt tegnap a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás kapcsán tartott ötpárti egyeztetés a Parlamentben. A tanácskozást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte. Az Országgyűlés delegációs termébe meghirdetett nyilvános ülésre elsőként Fodor Gábor és Horn Gábor érkezett, majd a kereszténydemokrata Hargitai János és az MSZP-s Lendvai Ildikó jelent meg. A miniszterelnök, valamint Veres János pénzügy- és Bajnai Gordon gazdasági miniszter utolsóként érkeztek, gondosan bevárva, amíg az MDF - Dávid Ibolya és Herényi Károly -, majd a Fidesz - Varga Mihály és Kósa Lajos - delegációja is megérkezik. Kézfogások és protokollmosolyok követték egymást.
- Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb válsága szétterül a gazdaságban, s bizonyosan utolér minden ágazatot - kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc. A legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák ezrek-tízezrek munkahelyének elvesztését. "Három dolgot kell szem előtt tartanunk. Elsőként: a legrosszabb forgatókönyvvel kell számolni, és mindent megtenni, hogy elkerüljük a megvalósulását. Másfelől: nem költhetünk többet annál, amennyi pénzünk biztosan lesz, vagyis csak annyi forrással számolhatunk, amennyi a legrosszabb esetben is hozzáférhető. Harmadrészt: olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a válság elmúltával is segítik a fejlődést" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: a gazdaság "speciális érzékenységét" több tényező is előidézte. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következménye, hogy a lakosság megtakarításai veszélyesen alacsonyak, és az emberek a megtakarítások többszörösét vették fel devizaalapú hitelek formájában. Továbbá, a büdzsében rendre több kötelezettséget vállalt az állam - szociális, jóléti és közfinanszírozási területen -, mint amekkorát lehetett volna. Az okok közé sorolta a kormányfő, hogy a tervezett reformok elakadtak a társadalmi és politikai ellenállás miatt.
A miniszterelnök a válságkezelés egyik megoldásaként stabilizációs és növekedési csomagot hirdetett. Bejelentette, hogy 2009-ben (készülve a legrosszabbra) nem alacsonyan növekvő, hanem csökkenő gazdasággal számolnak. Ráadásul a kevesebből még csökkentett hiánnyal is kell kijönni. A hiánycsökkentés mértékét még radikálisabban határozták meg, az újraírt költségvetésben szereplő 3,2 százalék helyett már csak 2,6 százalékot állapítanának meg. Gyurcsány a stabilizációs csomag részeként az állami vezetők jövedelmének tíz százalékkal való csökkentését írná elő, ahogyan befagyasztaná az állami vezetők jutalmait, bónuszait és 13. havi bérüket. Takarékoskodnának az autó-, telefon- és bútorbeszerzéseken, és - a válságkezelésre vonatkozó kommunikáción kívül - leállítják a kormányzati marketinget.
Ennél jóval komolyabb tétel, hogy jövőre nem tudnak már kötelezettséget vállalni a közszférában dolgozók 13. havi illetményére, és általában a bérnövekedésére sem. A 13. havi nyugdíj sem marad érintetlen 2009-ben: csak az öregségi korhatárt elérők kapnák, és ők is legfeljebb 80 ezer forintot.
Gyurcsány Ferenc az unióval és az IMF-fel kötendő hitelmegállapodást védőpajzsként jellemezte, amely arra az esetre nyújt szabad forrást, ha el kell kerülni az államcsődöt. A miniszterelnök kiemelte, hogy az IMF-nek nem voltak "különleges feltételei" a hitelállomány biztosításához. Mindössze "két, ésszerű kérése" volt: ne vállaljon Magyarország több kötelezettséget, mint amennyinek a forrását biztosítani tudja; és az adórendszerbe csak úgy avatkozzanak be, ha az nettó pozícióban nem jelent csökkenést. "Magyarország szuverenitását mindez nem érinti. Nincs ára a megállapodásnak. Ha akarunk, dönthetünk másként, elfogadhatunk másfajta költségvetést is."
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a kormány támogatja az SZDSZ által szorgalmazott adóreformalapot és az adóegyszerűsítést. A miniszterelnök gesztust tett a Fidesz felé is, amikor azt mondta: a kormány kész rövid távon a munkára rakódó terheket csökkenteni, ha ezt a rendszeren belüli átcsoportosítással meg lehet oldani. A kormány drasztikusan - Gyurcsányt idézzük: a "legbrutálisabban" - készül fellépni a korrupció ellen. A miniszterelnök felkérte Draskovics Tibor igazságügyi minisztert egy intézkedéscsomag kidolgozására. Gyurcsány bejelentette, hogy két ponton is kiigazítják a segélyezési rendszert: beemelik a rászorultsági elvet (újabb gesztus a liberálisok felé), és lehetővé teszik, hogy akik munkaképesek, munkához jussanak. A kormányfő egyúttal a pártok közötti megegyezés szükségességét sürgette a párt- és kampányfinanszírozás kérdésében. Létrehoznak továbbá egy egymilliárd forintos alapot a vállalkozások kockázatainak csökkentésére és a munkahelyek megőrzésére.
