Az elátkozott projekt miatt dúl a háború
Autógumik, olajos műanyag kannák, flakonok, zsákokba gyömöszölt háztartási hulladék mindenütt. Hosszú évek "termése". A lovasberényiek a Diósi-árok ügyében csupán egy dologban értenek egyet: az áldatlan állapotokat meg kell szüntetni. A megoldás módjáról folytatott vita viszont mára elmérgesedett: a nyáron időközi választáson győztes új polgármester és a két éve hivatalban lévő képviselő-testület tagjai csatáznak egymással.
A Diósi-gödör már eddig is nagyon sok gondot okozott a falunak. A ritka természeti képződmény évtizedekkel ezelőtt keletkezett egy löszfal beomlásával. A mintegy 350 méter hosszú, 10-15 méter széles szurdok mélysége helyenként a 15-20 métert is eléri. Az árok esős időben több hegyi út vizét vezeti le, ilyenkor az áradat sokszor kisodorja az illegálisan elhelyezett szemét egy részét a Lovasberényt Velencével összekötő műútra.
- Két évvel ezelőtt a gödör felső részén történt egy akkora beomlás, hogy a hegyi utat méterekkel odébb kellett helyezni, ráadásul veszélybe került a szurdoktól alig néhány méterre húzódó víz- és elektromos vezeték is - mondja Gálos László, Lovasberény korábbi polgármestere. - Korábban pénz híján nem tudtunk megoldást találni a Diósi-árok problémájára, de ekkor már nem halogathattuk tovább a dolgot: lépnünk kellett. A gödör területének jelentős része önkormányzati tulajdonban van, így ha az omlások miatt megrongálódnának a közművek, az nagyon sokba kerülhetne a falunak. Állandó a balesetveszély, s környezetvédelmi bírság veszélye is fenyeget az illegális lerakó miatt.
A település 2006-ban felkérte Szikrai Miklós bányászati és tájrendezési szakembert, hogy mérje fel a helyzetet.
- Be kell temetni a Diósi-árkot - mondja Szikrai Miklós. - Ez is csak akkor érheti el a célját, ha egyúttal kiépül egy csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint felszámolják az árokban kialakult illegális hulladéklerakót. A feltöltéssel újra lehetne hasznosítani ezt a területet, amely a jelenleg semmire sem alkalmas.
Az árok betemetése - szaknyelven: tömedékelése - furcsa módon nem pénzt visz, hanem pénzt hoz. A megfelelő engedély birtokában ugyanis a terület tulajdonosa jelentős összeget kérhet attól a vállalkozótól, aki szeretne megszabadulni olyan tömedékelésre alkalmas anyagtól - földtől, meddő kőzettől -, amely komoly földmunkával járó építkezéseken keletkezik. A Diósi-árok teljes feltöltéséhez nagyjából 250-280 ezer köbméter anyag szükséges.
- Csakhogy a tömedékeléshez szükséges építési engedély megszerzése sok kiadással jár, például több hatástanulmányt is el kellett készíttetni - folytatja Gálos László. - Az önkormányzatnak erre nem volt pénze, ezért kerestünk egy olyan vállalkozót, aki a falu megbízásából végigviszi az engedélyeztetési eljárást, és magára vállalja a kivitelezés valamennyi költségét. Találtunk egy ilyen szakcéget, amellyel az idén februárban meg is kötöttük a szerződést.
Az engedélyeztetésen kívül az árok betemetésének egyéb jelentős költségei is vannak: az illegális szeméttelep felszámolása, a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése például több tízmillió forintba kerül. A februárban megkötött szerződés szerint ezeket a terheket a kivitelező cég vállalja, továbbá az önkormányzat kérésére kiépít két autóbusz-megállót is a falu külterületén.
Bár a nyáron megszületett a Diósi-árok feltöltéséhez kért elsőfokú építési engedély, a tömedékelés végrehajtása egyelőre nem kezdődött el, sőt az is lehet, hogy végleg meghiúsul. A nyáron ugyanis váltás történt a polgármesteri székben - Gálos Lászlót egy másik ügyben becsületsértés miatt jogerősen elítélte a bíróság, így távoznia kellett a posztjáról -, az új faluvezető, Schieder László pedig megtámadta a projektet.
- Az egész ügy jogilag zavaros, ráadásul megfosztja a falut egy jelentős bevételtől - állítja Schieder László. - Az alapprobléma az, hogy az egész tömedékelést az önkormányzatnak nem lett volna szabad kiadnia a kezéből, a kivitelezésre pedig elmulasztották a közbeszerzési eljárás kiírását. Szakértőkkel konzultálva kiszámoltam: a tömedékelésért köbméterenként ezer forintot kérhetnénk, ami azt jelenti, hogy a Diósi-árok feltöltése akár 280 millió forintos bevételt is hozhatna. Ha ebből levonjuk a munkálatok költségeit, valamint a kivitelező cég jutalékát, legalább 200 millió forintos tiszta nyereséggel számolhatnánk.
Szikrai Miklós szerint az új polgármester rosszul számol: a haszon ennek az összegnek csupán a töredéke lehet. Schieder László szerint az sem biztos, hogy valóban be kell temetni a szurdokot.
- A korábbi testület egyetlen szakvélemény alapján döntött a tömedékelésről, holott van olyan álláspont is, hogy csupán a vízelvezetést és az illegális szemétlerakó rekultivációját kellene megoldani, amelyre uniós pályázati forrást is lehetne szerezni - mondja Schieder László. - A hivatalba lépésem után jeleztem, hogy a jelenlegi formájában nem támogatom a projektet, mivel az előkészítése során számos jogszabálysértés történt.
A képviselő-testület tagjainak más a véleménye.
- Schieder László személyes bosszútól vezérelve azért torpedózta meg a Diósi-árok betemetését, mert azt még az előző polgármester indította el - mondja Nagy Zoltán lovasberényi képviselő.
Schieder László szerint erről szó sincs, ő egyszerűen elutasítja a probléma törvénytelen eszközökkel történő megoldását.
A vita elmérgesedett a képviselő-testület tagjai és az új polgármester között. A testület az árok ügyében elvonta a hatáskört a polgármestertől, és 8:1 arányban Nagy Zoltán képviselőt bízta meg a tömedékelési projekt irányításával. Válaszul a falu első embere számos jogi lépést tett - így az üggyel kapcsolatos hatósági határozatokat megfellebbezte, bírósági keresetet nyújtott be a kivitelezővel kötött szerződés érvénytelenítésére, valamint különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt ügyészségi és rendőrségi feljelentést is tett.
Hogy valóban történt-e bűncselekmény a Diósi-gödör ügyében, feltehetőleg kiderül majd, mivel a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a közelmúltban elrendelte a nyomozást.
