- Tudtam az ellenem folyó vizsgálatról, amelynek az eredményét elfogadom, viszont a szankciót rendkívül súlyosnak, egyben eltúlzottnak tartom - ezt nyilatkozta a Délmagyarországnak az a magyar orvos, akit tévedései miatt Angliában az ottani kamara eltiltott a munkájától. A patológus - aki utóbb a szegedi patológiai intézetben dolgozott - azt mondta diagnosztikus tévedéseiről, hogy "hibázni emberi dolog". Az angol testület szerint igazolható, hogy az orvos 18 esetben tévedett a kórkép felállításában, 15 esetben értelmezte rosszul a szövetmintát, öt esetben pedig egymásnak ellentmondó szakvéleményt állított ki, és egy esetben a minta már nem volt elérhető.

Kiszolgáltatott helyzetben

A történtek nyilvánosságra kerülése után a munkaadó szegedi klinika bejelentette: nem is tudtak a kolléga "előéletéről". Azonnal szerződést bontottak vele, és belső vizsgálatot indítottak - leginkább persze azért, mert az ügy nyilvánossá vált. Kellett persze ehhez az is, hogy az orvost ne szívelje kinti kollégája, s itthon se kapjon "védő szárnyakat". Mindenesetre a belső vizsgálat még nem zárult le, így nem lehet tudni, hogy a meghurcolt orvos itthon követett-e el bármilyen hibát.

Ma az orvosi tévedéseknek lényegében nincs következményük, csak akkor, ha a sértett vagy a hozzátartozója följelenti az orvosát.

Legutóbb egy egyszerű epeműtét során követett el olyan súlyos hibát a sebész, hogy a beteg belehalt a szövődményekbe. Mint kiderült, a fővárosi kórház orvosa nem először hibázott, ráadásul a korábbiakból, úgy tűnt, nem okult: a tragédia leginkább a nemtörődömségének a következménye volt. Ennek ellenére az orvos ma is a kórházban dolgozik: a rokonok szerint ugyanis a jogi eljárás nem hozna számukra megnyugvást, nem fordultak bírósághoz.

Csak feltételezni lehet, hogy az orvosi vétségek körébe tartozó diagnosztikai tévedések egy-egy doktor gyakorlatában mennyire gyakoriak. Az is csak megítélés kérdése, hogy mikor számít a rossz diagnózis még elfogadható tévedésnek vagy szakmai hibának. Mindez azonban már bírósági kérdés, nálunk ugyanis nemigen van olyan nem jogi fórum, ahol panaszt tehetnének a kárvallottak. A Magyar Orvosi Kamara például ilyen szempontból súlyát veszítette: mivel a tagság nem kötelező, így végeredményben nincs gyakorlati jelentősége annak, ha ők vétkesnek gondolnák a kollégát. Ma Magyarországon nincs az etikai felelősség megállapítására hivatott testület - és nincs felelősségre vonás sem.

Horváth Ágnes, a szabad demokraták korábbi egészségügyi minisztere egy komoly botrányt kavart parlamenti felszólalásában a rosszul működő egészségügyi rendszer egyik jellemző adataként említette, hogy "22,6 százalékos az eltérés a boncolási és a terápiás diagnózisok között". Akkor egy a szakma szerint hibásan értelmezett jelentésből indult ki a miniszter. Dr. Schaff Zsuzsa, a Patológiai Szakmai Kollégium elnöke azonnal "helyre is tette" a kijelentést: válaszlevelében azt írta, hogy a Semmelweis Egyetem II. Számú Patológiai Intézetében ötezer boncolás során ezerötszáz rosszindulatú daganatot észleltek. Az elhunytaknál 235 esetben találtak eltérést a klinikai és a patológiai diagnózis között, függetlenül attól, hogy a daganat halálokként, alapbetegségként vagy kísérőbetegségként szerepelt. Az esetek 60 százalékában az idő rövidsége, más akut betegség előtérbe kerülése, a primer daganat felderíthetetlensége vagy a beteg elzárkózása miatt esély sem volt arra, hogy kiderüljön a betegség. "A fennmaradó 40 százalékból is csak minden tizedik esetben volt feltételezhető, hogy az eltérés a kórlefolyást negatívan befolyásolhatta" - írta, arra híva fel a figyelmet, nem egyértelmű, hogy mit lehet hibaként minősíteni. Pláne olyan hibaként, ami a beteg gyógyulását is befolyásolja.

A kollégiumi elnök az angliai eset kapcsán azt mondta: a fiatal kolléga egyedül diagnosztizált, konzultációs lehetőség nélkül. Nálunk a patológiai osztályokon az esetek harminc-negyven százalékában egy, legfeljebb két orvosnak, sokszor megfelelő diagnosztikai háttér nélkül kell szakvéleményt adnia. Ez pedig nyilvánvalóan nagyobb lehetőséget ad a tévedésre. Már többször kezdeményezték, hogy centralizálják a patológiákat, s oda koncentrálják a vizsgálatokat, ahol akár nyolc-tíz kolléga is láthatja a leleteket.

Dr. Dósa Ágnes orvos-jogász szerint tény, hogy Angliában adottak azok a szakmai szervezetek, amelyek jóváhagyása nélkül egyetlen orvos sem praktizálhat. Magyarországon viszont senkit nem törölnek szakmai tévedés miatt automatikusan a nyilvántartásból, orvost csak büntetőper során lehet eltiltani foglalkozása gyakorlásától. Az ilyesmi azonban nagyon ritka, noha a diagnosztikai jellegű "műhibaperekben" gyakori az érintett kórház elmarasztalása.

- Nem emlékszem arra, hogy bárkit szakmai hiba miatt eltiltottak volna a hivatásától. Ez már csak büntetőjogi szankcióként képzelhető el, egy-egy ilyen típusú vétség azonban ritkán jut ilyen szakaszba - mondja Dósa Ágnes, aki szerint az szinte egyedülálló, hogy egy kamara olyan erős jogosítványokat kapjon a kezébe, mint Angliában. Magyarországon inkább a szakképzés, illetve a kórházi felvétel során szűrik a doktorokat.

- Fontos, hogy ne adjanak szakvizsgát olyan orvosnak, aki arra még nem eléggé felkészült. A szövettan amúgy is rengeteg gyakorlást kíván - mondja a szakember.

Az Angliában praktizáló magyar orvoséhoz hasonló eset ügyvédek szerint gyakori Magyarországon is. Most is folyamatban van több per téves szövettani vizsgálat miatt. Megesett, hogy súlyos tüdődaganatot diagnosztizált az orvos, a beteg kemoterápiát kapott, majd utólag kiderült, hogy egészség volt. Ugyanígy vették ki egy asszony fél veséjét. De van olyan páciens is, aki azért perel, mert nem vették észre nála a rákos elváltozást. Kismarton Judit orvos-jogászt is gyakorta keresik föl ilyen esetekkel: a kérdés nem is a tévedés lehetősége, hanem sokkal inkább az, hogy elég alaposan járt-e el az orvos.

- Épp egy olyan esetben kell döntenem, hogy vállalom-e a védelmet, mikor egy asszony rosszindulatú emlődaganatát nézték el orvosok, pedig három különböző patológus is látta a leletet - mondja Kismarton Judit. Tévedni egyébként még büntetőjogi értelemben is "szabad", csak az nem mentesülhet a felelősségvállalás alól, aki emellett foglalkozási szabályszegést is elkövet. Az intézmények általában azért veszítik el a pereket, mert nem tudják bizonyítani, hogy minden szükséges és indokolt lépést megtettek a pontos ítéletalkotás érdekében.

Hivatalból eljárást indított az Egészségbiztosítási Felügyelet szerdán a fővárosi Jahn Ferenc Kórházban, miután egy elvetélt nőnek a tudtán kívül vették ki a méhét. Lapinformáció szerint egy ikrekkel terhes kismama bakteriális fertőzését nem kezelték ki az egészségügyi intézményben, ezért később enyhe vérzéssel került vissza. A kórházban tudta és beleegyezése nélkül fájáserősítő infúzióra kötötték, így elvetélt. Ezt követően egészségügyi kaparásra vitték, és mint kiderült, altatásban az egész méhét kivették. A beavatkozást a kórházban semmivel sem indokolták - állítja az asszony, aki perelni akar. (Hírszerző)