Az európai átlag felénél is kisebb kezdő fizetésre számítanak a magyar közgazdasági és műszaki egyetemek hallgatói. Bár a diákok évi 10 651, illetve 12 280 euróra (havi 230-270 ezer forintra) rúgó keresmény-reménye a hazai fülnek korántsem hangzik szerénynek, mégis jelentősen elmarad az európai diákok átlagos fizetési elvárásától: az évi 28 191-29 606 euró kezdő fizetéstől. A magyaroknál csak a szlovák és a lengyel egyetemisták várnak kevesebbet. A norvég és a dán egyetemisták viszont a magyaroknál négyszer nagyobb fizetést várnak nyitányként - derül ki a berlini Trendence Intézet legutóbbi felméréséből. A húsz európai ország 550 felsőoktatási intézményére kiterjesztett kutatás során 90 ezer diák véleményét kérdezték meg az első munkahelyre vonatkozó elvárásaikról. Az alábbiakban a műszaki, illetve közgazdászhallgatók válaszai alapján kirajzolódó képet mutatjuk be.

"Üléshely" - Műegyetemi állásbörze

Az egyetemisták optimisták. Az alacsony kezdő fizetésért ugyanis az európai átlaggal megegyező heti 43 órás munkaidőt dolgoznának, holott a hazai tapasztalatok szerint a fiatal munkavállalók ennél jóval több időt töltenek a munkahelyükön. A több fizetést kérő dánok és norvégok viszont eleve három órával több időt szándékoznak tölteni leendő irodáikban, míg a spanyol és az olasz hallgatók az európai átlagnál is rövidebb, heti 40-41 órás munkahéttel számolnak. A legtöbbet viszont az osztrákok, a szlovákok és a svédek dolgoznának.

Egy jó állásért sok mindenre hajlandók lennének Európa közgazdász-műszaki egyetemistái. A francia diákok 43-52 százaléka például örömmel vállalna munkát külföldön a diploma megszerzése után. A felmérés tanúsága szerint a svájciak, az osztrákok, a görögök is szívesen dolgoznának más országban. A magyar diákok óvatosabbak. A leendő műszaki értelmiségiek kevesebb mint negyede vállalkozna külföldi megmérettetésre, míg a közgazdászoknak csaknem harmada. A mindenképpen otthonmaradók aránya csak Norvégiában magasabb. De minden viszonylagos. A felmérés egy másik kérdésére adott válaszokból ugyanis kitűnik, hogy a magyar végzősök mégse annyira mozdíthatatlanok. Egy rendkívül jó karrier lehetőségéért például akár a világ másik végére is elmenne a magyar friss diplomás műszakiak és közgazdászok 36 százaléka. Ám ezzel a felbuzdulással is tíz százalékkal maradunk el az európai átlagtól. Nálunk nehezebben csak a csehek, a szlovákok, a lengyelek és a spanyolok mozdulnak. A leginkább tettre késznek ezúttal is a franciák mutatkoztak, 69 százalékkal.

A vállalkozó kedv felgyorsíthatja a munkakeresést. A könnyen mozduló franciák például csaknem másfél hónappal kevesebbet töltenek állásvadászattal, mint az otthonukhoz ragaszkodó lengyelek. Csakhogy a mobilitás önmagában nem garancia a sikerre. A költözésre kész svédek például így is több időt töltenek álláskereséssel, mint a kevésbé mozgékony magyarok. (Igaz, a svéd friss diplomások többszörösét kérik a magyar fizetésnek.)

Nagy a különbség a munkakeresés idejének eltöltésében is. A Trendence felmérése szerint a legtöbb futkosásra a lengyelek számíthatnak: a diákok átlagosan 30-34 helyre jelentkeznek, mire az egyiken felvételt nyernek. A hollandoknak nem kell ilyen sok visszautasítást elszenvedniük, hiszen tízből egy helyen biztosan sikerrel járnak. A műszakiak még kapósabbak, nekik ehhez elég hat helyre jelentkezniük. A magyar diákok az európai átlaghoz közelítő 20-29 állásinterjúra számítanak az első munkahely megszerzéséig.

A vágyott állások listáját a közgazdászok esetében a fogyasztási cikkek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos állások vezetik, míg a mérnökök inkább az elektronika és az autógyártás területén szeretnének megcsípni egy munkahelyet. A közgazdászok európai ranglistáját mindenesetre az idén a L'Oreal vezeti, míg a mérnökökét a Google. A magyar diákok célkeresztjében viszont a Malév és az Audi áll.

Kérdés, hogy mekkora esélylyel pályáznak ezekre a helyekre. Az európai egyetemisták 85 százaléka beszél angolul, míg a magyar közgazdászok alig 56, a műszaki egyetemistáknak pedig csak 38 százaléka beszél tárgyalási szinten angolul. A magyar diákok 35-41 százalékának nincs határozott elképzelése a karrierjét illetően. De ez inkább előnynek tűnik, mint hátránynak, hiszen a nálunk sokkal vállalkozóbbnak tűnő franciák, svájciak és hollandok még kevésbé tudják, mit tartogat számukra a jövő. Határozott jövőképpel elsősorban az olaszok, a spanyolok és a portugálok rendelkeznek. Azzal azonban a felmérésben részt vevő diákok többsége egyetért, hogy a honi főiskolai végzettséggel egyenértékű egyetemi bachelordiploma nem elegendő a munkaerőpiacra való hatásos belépéshez.