Egy hét leforgása alatt jelentősen nőtt azok aránya, akik a közelmúlt legfontosabb eseményeként a forint és a részvényárfolyamok zuhanását (60 helyett 71 százalék) és a nemzeti csúcsot (13 után 42 százalék) említették. A pénzügyi problémák lehetséges hazai hatásai az aggodalmat is fokozták.

A szorongás erősödését jelzi, hogy egyre többen számítanak kedvezőtlen következményekre. A bankrendszert ugyan kevésbé féltik, de a megtakarításokat annál inkább. Az előző héthez képest attól is többen tartanak, hogy nőni fog az üzemanyag ára, a munkanélküliség, és a második felmérésben már szinte mindenki azzal számol, hogy romlik a forint árfolyama. Sokan tartanak a magas élelmiszeráraktól is. Sokakat érinthet most vagy a jövőben, hogy a már felvett hitelek kamatai nőnek, az újak pedig drágábbak lehetnek. A Medián adatai szerint tízből három ember háztartásában van valamilyen devizaalapú hitel. Október második felében tíz megkérdezettből kilenc arra számított, hogy a devizahitelek havi törlesztőrészlete nagyon jelentős mértékben növekszik, és a devizahiteles háztartások a többieknél is borúlátóbbak voltak e tekintetben.

Ez alatt az egy hét alatt megnőtt az igény a politikusok összefogására. Erre utal az is, hogy az MSZP politikai ellenfeleinek címzett tűzszüneti ajánlatát a népesség nyolctizede helyeselte, Sólyom László távolmaradását a nemzeti csúcstól majdnem kétharmadnyian helytelenítették. Háromból ketten fontos lépésnek tartották a csúcsot abból a szempontból, hogy politikai ellenfelek és gazdasági szereplők ültek egy asztalhoz, de háromtizednyien elégedetlenek voltak vele és értelmetlennek tartották a tanácskozást.

A válságot mérsékelni igyekvő politikai javaslatok nagyobb támogatást kaptak, mint a gazdaságiak. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbiak súlyosan érinthetik a válaszadók pénztárcáját, így legfeljebb olyan gazdasági intézkedéseket tartottak elfogadhatónak az emberek, amelyek esetében az állam és a pénzügyi szféra érintettségéről volt szó. A legtöbben azt támogatták, hogy a válság leküzdésére a pártok közösen találjanak megoldást (a százfokú skálán 81 pont), a költségvetés stabilitása érdekében csökkentsék a költségvetési hiányt (80 pont), 800 milliárd forintot csoportosítsanak át a kis- és közepes vállalkozások számára (72 pont), illetve hogy a devizahitelesek terheire találjon megoldást a kormány (72 pont). Valamivel kevésbé sürgették, de azért még mindig pozitív megítélést kapott az euró mielőbbi bevezetése (68 pont). Az viszont már csak semleges, az elmúlt heti felméréshez képest pedig jóval gyengébb támogatást kapott, hogy ne legyen inflációt meghaladó mértékű béremelés (60 helyett 53 pont). Dávid Ibolya több szakértő által is támogatott javaslatát a 13. havi nyugdíj felfüggesztéséről viszont már a többség (tízből hat) hevesen ellenezte. Csakúgy, mint a nagyvállalkozó Demján Sándor álláspontját az adócsökkentésnek a stabilitás érdekében való elhalasztásáról, amit csak minden harmadik ember helyeselt, míg a többség az azonnali adócsökkentést sürgető Orbán Viktorral értett egyet.

Érdekesen alakult egyébként a pénzügyi válság kapcsán a két nagy párt vezetőjének megítélése. Míg a teljes szavazókorú népességben a Fidesz-elnök válsággal kapcsolatos magatartása egy hajszállal rokonszenvesebb, bár statisztikai értelemben nem különbözik Gyurcsányétól, addig a miniszterelnök válságkezelése sokkal jobban tetszik saját szavazóinak, mint amennyire Orbán fellépése a fideszeseknek.

A felméréseket 2008. október 13-án és 20-án készítette a Medián 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-6 százalék.