Pécs hirdi, somogyi és vasasi városrészének csatornázatlan utcáiban a családi házak gazdái nem hajlandók kifizetni a szennyvízkezelési díjat. Több mint kétezer porta tiltakozik így, a kiegyenlítetlen számlák összege közelíti a százmilliót.

A történet előzményei 2007 augusztusáig nyúlnak vissza. Addig a csatornázatlan pécsi utcák lakóinak - egy helyi rendelet értelmében - a vízfogyasztás 50 százaléka után kellett szennyvízkezelési díjat fizetniük. Illetve: kellett volna. Valójában e házak gazdái annyi szennyvíz után fizettek díjat, amennyit elszállított tőlük a szippantós, s ez töredéke volt a vízfogyasztásnak. A derítők - így van ez sok helyen az ország - általában nem vízzárók, így a talajba engedik a szennyvíz nagyját. A pécsi önkormányzat 1997-ben több szippantóssal kötött szerződést a folyékony hulladék szállítására. Ezek a kisvállalkozások nem tudták ellenőrizni megrendelőik vízfogyasztását, így nem is lehetett a szennyvízkezelési díjat a vízfogyasztás alapján behajtani.

Tavaly nyáron lejárt a város és a szippantós vállalkozások közötti tízéves megállapodás, ezért az önkormányzat kiírt egy közbeszerzési pályázatot a szolgáltatásra. Ezt a Pécsi Vízmű Zrt. nyerte meg. A város közben módosította a szennyvízkezelésről szóló rendeletét: a csatornázatlan utcák lakóinak továbbra is a vízfogyasztás után kellett fizetniük az elszállított folyékony hulladékért, de ennek mértékét levitték 40 százalékra.

Az érintett utcák lakói tavaly augusztus óta a vízművel szállíttatták el szennyvizüket, s kifizették a szállítás köbméteréért járó 1284 forintos díjat. Csakhogy a Pécs vízellátásáért felelő társaság pontosan tudta, mekkora egy porta vízfogyasztása, és az éves összesítő szennyvízszámlát már az alapján küldte meg. Ha egy háznál száz köbméter vizet fogyasztottak, de csak tíz köbméter szennyvizet "adtak le", akkor 30 köbméterről még kaptak egy számlát, így több tízezer forinttal nőtt a költségük, akadt olyan porta, ahol a százezer forintot is meghaladja a tartozás mértéke.

A csatornázatlan pécsi utcák lakói megdöbbentek a számlák miatt. A Pécs-somogyi, hirdi és vasasi utcák lakói felháborodtak, és 60-70-en - vécépumpával felszerelkezve - kétszer is a városháza elé vonultak. Emellett aláírásgyűjtés kezdődött a számla alapját képező rendelet és a vízmű gyakorlata ellen - ezt eddig 800-an szignózták.

Legalábbis ezt állítja Taar Ilona, a szennyvízdíj elleni tiltakozókat integráló Vasasért Egyesület alelnöke. A Vasason patikusként dolgozó Taar Ilona azt mondja: Hird, Somogy és Vasas 2009 februárjában csatornát kap, s akkortól mindenki ráköt a hálózatra. Az itt élők 20 éve erre várnak, ezért is nem betonozták ki 30-40, néhol 80-100 éve kiásott derítőjüket. A három városrész lakói azt szeretnék, ha a jövő év tavaszáig az elszállított szennyvíz után kellene kezelési díjat fizetni.

A város képviselői szeretnének véget vetni a "szennyvízlázadásnak". Tóth Bertalantól, Pécs alpolgármesterétől megtudtuk, hogy október 30-án a testület elé terjeszt egy rendeletmódosítást, amely kimondja: a három városrész lakóinak 2009 tavaszáig az elszállított szennyvíz után kell fizetniük. Várható, hogy a szocialista városvezető javaslatát az MSZP-s többségű közgyűlés megszavazza. Mindamellett Tóth Bertalan hangsúlyozza: Pécsett már a hatvanas években rendeletet alkottak arról, hogy a csatornázatlan utcák lakói zárt derítőbe gyűjthetik a szennyvizet. A város tavaly augusztusig türelmes volt, de ez nem tartható tovább, hisz a talajba engedett szennyvíz árt a környezetnek. Egyébként az a rendelet, ami Pécsett vízfogyasztás alapúvá teszi a szennyvízkezelési díjat, a folyékony hulladék kezeléséről szóló törvényre épül, így teljesen jogszerű.

Taar Ilona nem vitatja, hogy véget kell vetni a talajszennyezésnek, viszont a folyékony hulladék kezeléséről szóló jogszabályokat aggályosnak véli. Erről így beszél:

- Ha a vízmű több szennyvíz kezeléséről állít ki számlát, mint amennyit a cég szippantós autója elvisz, akkor a vízmű olyan munkáért követel pénzt, amit el se végzett. Ez igazságtalan és jogtalan. Akkor is az, ha erről jogszabályok rendelkeznek. Mi jogosnak éreznénk a talajba engedett szennyvíz után járó díjat, ha azt nem a vízmű kapná, hanem egy alap, amiből utóbb a környezetünk állapotának javítására költhetnénk.

Taar Ilona - felvetésünkre reagálva - úgy fogalmazott: tudja, akkor harcolhatná ki igazát, ha kérné a folyékony hulladék kezeléséről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és az Alkotmánybíróság a javára döntene. Ilyen beadványt azonban sem ő, sem a Vasasért Egyesület nem tervez. Pedig az idő sürget. Hisz attól még, hogy a pécsi közgyűlés módosítja majd az említett rendeletet, a vízmű elmúlt évre kibocsátott szennyvízszámlái élnek. A vízmű azt ígéri, hogy valamennyi hirdi, somogyi, vasasi fogyasztóval egyenként tárgyal e számlákról és a jogosnak vélt szennyvízdíjról. A volt bányászkolóniákon például van mód a számlák mérséklésére, mivel ott a fürdő és konyhai vizet - legálisan - az utcai csapadékcsatornába engedték a lakók. Ám a szivárgó derítők gazdái a jelenlegi álláspont szerint ki kell fizessék tartozásukat. Ami - nemteljesítés esetén - adóként behajtható.

Az érintett városrészek lakói azt mondják: nem fizetnek. Hogy polgári engedetlenséget öltő magatartásuk milyen eredményt hoz, az megjósolhatatlan.

: