Megfontolást kér az államfő
Visszaküldte a parlamentnek az amerikai vízummentességhez szükséges utolsó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt az államfő tegnap. Az államfő Szili Katalin házelnökhöz címzett levelében arra kérte a képviselőket, hogy a megállapodás elfogadása előtt rendezzék megnyugtatóan az ujjnyomat-nyilvántartás hazai szabályait.
Sólyom László azt kifogásolja, hogy nem csak a bűncselekmények elkövetői kerülnek be az adatbázisba, mert a bűncselekmények helyszínén talált valamennyi ujjnyomot hosszabb ideig meg kell őrizni. Azt még aggályosabbnak tartja, hogy a megállapodásban szabályozott keresési mechanizmus ezt a tág adatkört teszi hozzáférhetővé az USA "nemzeti kapcsolattartó pontjai" számára.
Az elnököt döntéseiben nem befolyásolja, hogy a parlament egy-egy törvényt milyen többséggel fogad el - jelentette ki kérdésünkre Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Emlékeztetett rá, hogy a Balaton-törvényt is ötpárti konszenzus kísérte, miként az EU és az Egyesült Államok között a légi utasok adatainak átadásával kapcsolatos egyezmény kihirdetéséről is egyhangúan döntött a Ház. Sólyom mindkettőt viszszaküldte megfontolásra.
Az elnök nem az egyezményt kifogásolja, mert akceptálja az Egyesült Államok biztonsági igényeit - hangsúlyozta Kumin -, hanem kizárólag a hazai szabályozást. A főosztályvezető szerint a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosításával megoldható a helyzet. Ez hasonló gyorsasággal megvalósítható, mint az utasadatok átadása kapcsán igényelt korrekció, amikor csupán annyival kellett kiegészíteni a törvényt, hogy az érintetteket erről tájékoztatni kell, és beleegyezésüket kell kérni. Kumin illusztrációként elmondta, hogy aki például betörés áldozataként saját maga is szerepel a nyilvántartásban, az Egyesült Államok hivatalos szerveinek a látókörébe kerülne - ez senkinek nem lehet a célja.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Külügyminisztérium sajnálattal vette tudomásul a köztársasági elnök döntését - tudatta közleményben a két tárca. Álláspontjuk szerint a megállapodásban szabályozott bűnügyi együttműködés és információcsere a magyar jogban már hatályban lévő, az Európai Unió jogába is beillesztett prümi szerződés mintáját követi.
A két minisztérium mindazonáltal tanulmányozza az elnök észrevételeit, és ennek megfelelő javaslatot tesz majd. A közlemény szerint az érintett minisztériumok bíznak benne, hogy az Országgyűlés két héten belül megerősíti a két ország közötti egyezményt, és így a vízummentesség bevezetése nem szenved késedelmet. Az igazságügyi tárca ettől függetlenül megkezdte a bűnügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok áttekintését, hogy megteremtsék a személyes adatok köztársasági elnök által is szorgalmazott fokozott biztonságának feltételeit.
Az egyezmény kapcsán korábban Jóri András adatvédelmi biztos is aggályait fejezte ki. Ő az egyeztetési folyamat átláthatóságát hiányolta.
Az Egyesült Államok és az egyes uniós tagok közötti megállapodást Brüsszelben is bírálták. Peter Hustinx uniós adatvédelmi biztos úgy látja, baj lehet a kicserélt információk arányosságával, és azt sem tudni, mit jelent pontosan az amerikai hatóságok nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférési joga. Szerinte felvetődhet, hogy az USA nemcsak az egyes tagországok rendszereiben, hanem a közös schengeni adatbázisokban is kutakodhat.
Nem fog csúszni a vízummentességről szóló megállapodás hatálybalépése - erről Németh Zsolt nyilatkozott tegnap. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lát lehetőséget arra, hogy egy-két hét alatt megszülessenek a válaszok az államfő aggályaira. Technikai jellegű pontosításról van szó, hiszen ha elvi kérdés vetődött volna fel, akkor Németh szerint Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult volna. A pártok közötti előzetes egyeztetésre nem lesz szükség, az elfogadáshoz elegendő a parlamentben folytatott vita is - nyilatkozta Németh Zsolt, aki szerint a Fidesz "sürgősen szeretné látni"
a kormány javaslatát. (Cs. I.)
