Önszelekció a felvételiken?

2008-10-21 egyetem-fõiskola felvételi

Elkerülik a népszerű diplomát nyújtó szakokat a faluról induló fiatalok, a hátrányos helyzetük egyértelmű, és a felvételinél valószínűleg önszelekció működik - ez derül ki egy tanulmányból, amelyben községi és városi fiatalok továbbtanulási adatait elemezték.

Kompromisszumokat kell kötniük a falusi fiataloknak ahhoz, hogy bejussanak a felsőoktatásba - állapította meg Kiss Paszkál szociálpszichológus, az ELTE oktatója a 2007-es jelentkezési és felvételi statisztikákat elemezve. Összesen 96 078 diák adatait vetette öszsze a fölvett 69 499 új hallgató adataival, az eredményeket a Felsőoktatási Műhely című folyóiratban tette közzé.

Az elemzés során bebizonyosodott: a faluról érkezők hátrányba kerülnek. Alapvető különbség mutatkozik abban is, hogy egyáltalán hányan kerülhetnek a felsőoktatásba. A KSH adatai szerint a 18-24 éves korosztályban a falusiak 40 százaléka rendelkezik érettségivel, míg a többi településtípuson élők több mint 60 százaléka ezt megszerezte.

A középiskolán kívül megszerezhető tudásban további különbségek vannak. A felvételin pluszpontot érő nyelvvizsgát a városiak 45 százaléka, a községből érkezőknek csak a 34 százaléka tudott tavaly felmutatni. A szintén többletpontot jelentő, kiemelkedő tanulmá-nyi teljesítményben (például OKTV-helyezés) már kisebb a különbség: a községekből érkezők csaknem kilenc, a nem községekből érkezők tíz százaléka szerzett így pluszpontot. A hátrányos helyzet miatt járó többletpont esetében fordul a kocka: a községbeliek 9,3 százaléka, a városiak 4,9 százaléka kapott pluszpontot.

A községekből érkezők tehát eleve alacsonyabb pontszámmal indulnak, igaz, a különbség - talán a hátrányos helyzet miatt kapott pluszpontok miatt - nem olyan nagy: a falusiak átlagosan 114, a városiak 117 pontot értek el a felvételin. A falusiak - legalábbis statisztikai megközelítésben - olyan képzéseket céloznak meg, ahol kisebb a verseny, alacsonyabb pontszámokkal is be lehet kerülni - vagyis úgy tűnhet, egyfajta önszelekcióval élnek. A községekből érkező fiatalok elsősorban a pedagógus, a műszaki és az agrár területekre jelentkeznek. Kisebb arányban választják az olyan népszerű pályákat, mint a jogász, orvos, pszichológus vagy szabad bölcsészet. Szintén kisebb arányban pályáznak a jó elhelyezkedési esélyekkel és a későbbiekre magasabb keresettel kecsegtető gazdaságtudományi területre.

A falusi fiatalok hangsúlyosan kevésbé választják a budapesti egyetemeket, főiskolákat. Kiss Paszkál szerint ennek oka az lehet, hogy ide nehezebb bejutniuk.

A felvételi sikerességét illetően nincs nagy különbség a két csoport közt: a községből érkezők csaknem 70, a városiak 73,5 százalékát fölvették. A falusi fiataloknak azonban több kompromisszumot kellett kötniük a sikeres felvételi érdekében. Csaknem 93 százalékuknak ehhez kistérséget kellett váltania, míg a városiak esetében erre csak 67 százalékban volt szükség.

Nagyobb rugalmasságra van szükségük a szakterület kiválasztásában is a falusiaknak, hiszen közülük többnek kellett módosítania eredeti elképzelésein, azaz nagyobb arányban jutottak be más szakra vagy szakterületre, mint amit első helyen jelöltek meg. Így tovább nyílt az olló a gazdasági területen a nem községből érkezők javára, a pedagógus-, az agrár- és a műszaki képzésekben viszont még inkább nő a falusiak aránya.

Kiss Paszkál szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a felsőoktatási felvételi ugyan nem jelent pluszakadályt a községekben élők továbbtanulásában, azonban nem is segíti őket az érettségiig kialakult hátrány ledolgozásában.

- A községekben élők aránya a 18-24 éves korosztály egészében 30,5%

- A községekben élők aránya az érettségizettek között 22,2%

- A községekből 2007-ben a felsőoktatásba jelentkezők aránya 25,7%

- A felvettek aránya 24,6%

(Forrás: Felsőoktatási Műhely)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.